Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

6 FEHÉR GÉZA. megértjük, ha tudjuk, hogy e terület meghódításánál a kifogyhatatlan marosi sóbányák birtokába jutottak a bolgárok, amely sóbányák különösen ebben az időben, amikor Közép-Európa legtöbb sóbányája még nem volt feltárva, óriási jelentőségűek voltak. Ε fontos, a római kor óta elhanyagolt sóbányákat adataink szerint a bol­gár-törökök tárták fel újra, miáltal világkereskedelmi szempontból fontos centrummá tették Bulgáriát s kény­szerítették Nyugatot, — Frankiát és Moraviát —, hogy velük kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatba lépjenek. Kétségtelen dolog, hogy a só már Omurtag korában fon­tos kiviteli cikk volt, amint az volt a század végén, sőt diplomáciai eszközül szolgált a bolgárok kezében, t. i. azt olvassuk, hogy Arnulf kellemetlenséget akarva szerezni ellenségeinek, kérte Laodomur bolgár királyt, hogy ne engedje meg, hogy a morvák ellássák magukat sóval.1 Ε terület bolgár lakosságáról néhány földrajzi név tanúskodik. így a Τ orda név nem egyéb, mint az oszmánli Tuz-la bolgár-török megfelelője, jelentése tehát „só-hely",1 Ugyané területen talált Melich János egy másik bolgár­török földrajzi nevet is, Küküllő *Kükele-f, melynek jelentése „kökény", az oláhoknál meg a szó délszláv for­dítása Tárnává „kökényes".3 Tehát a földrajzi nevek tanúsága szerint bolgár­török és bolgár-szláv telepesek laktak itt a magyar hon­foglalás előtt, az előbbiekre vall a Τ orda s Küküllő, az utóbbiakra a Tärnava. Természetesen, amikor a bolgárság keresztyén hitre tért, egyháza erősen megvetette lábát ezen a gazdag és sűrűn lakott területen. A bolgár egyház helyzete itt nagyon kedvező volt és pedig nemcsak azért, mert a terü­let lakossága tehetős volt, hanem azért is, mert a magyar­ság a honfoglalás után valószínűleg egy teljes századig nem foglalta el Erdélyt s így az egyház megerősödhetett, a bolgár elem s egyház uralma tovább megmaradhatott, mint egyebütt. így érthető, hogy az odatelepülő magyar­ságon aztán nyomot hagyott a bolgár egyház és kultúra. A magyarság itt megszálló török eredetű első cso­portja, a székelyek valószínűleg a X. század végén tele­pedtek az Alföldről Erdélybe s egy szervezett bolgár egy­házat találtak itt. Az újabb jövevények meg, az oláhok, 1 Γ. Φβχβρ, IÎ3B. KHJIR. Αρχ. HHCT. TIT. 44 «.kV. 11.; 73 β kk. 11. 2 Vdmbéry, A magyarság bölcsőjénél. Budapest, 1916. 8 Melich J., A honfoglaláskori Magyarország. 30. s kk. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom