Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

A BOLGÁR EGYHÁZ KÍSÉRLETEI És SIKEREI HAZÁNKBAN. 5 2. Sokkal érdekesebb magyar szempontból a bolgár egyház bánáti szerepe. Bánát a legrégibb idő óta állandóan szoros kapcsolatban volt Bulgáriával, vándoroltak ide bolgárok minden időben, aminthogy magyarok is telepedtek innen különösen Észak-Bulgáriába. Tehát a bolgár egyház térhódításának kedvezett itt az, hogy állandó volt az összeköttetés. Még inkább elősegítette a bolgár egyház lehetőségeit az, hogy a Bánát honfoglaláskori lakossága is bolgár volt. Legkiválóbb bizonyítéka ennek az, hogy, mint Melich János megállapította, a Timis folyónév bolgártörök formában jutott a magyarba, a Krassó folyónév pedig egyenesen bolgár-török.1 így tehát a bolgárság már hatalmas telepekkel s bizonyára monostorokkal is rendelkezett itt akkor, amikor a magyarság itt megjelent s — bizonyára — csak fel szaporította a régi lakosságot a magyar elemmel, de nem pusztította ki a bolgár népességet és kultúrát. A század végén meg éppen a bolgár egyház javára alakultak a politikai viszonyok: a XI. század első éveiből biztos adataink vannak arra, hogy itt bolgár papok hirdették a keresztyén tanokat. Szent Gellért legendájában ugyanis azt olvassuk, hogy Ajtony, az Alduna és Körös közének ura, Yidinben keresztelkedett meg s az onnan hozott szerzetesek számára felépíttette Keresztelő Szent János monostorát. S a bolgár szerzetesek e monostorát maga Szent István is meghagyta akkor, mikor Ajtony hatalmát összetörte s birtokaira bevezette a latin egyház uralmát.2 3. De a legerősebb kulturális hatása Erdélyben volt a bolgár egyháznak. S ez természetes is, ha tudjuk, hogy a IX. században ez volt a bolgár állam legértékesebb része s így bizonyára lakossága is sűrű volt. Tudjuk ugyanis, hogy a IX. század első negyedében Omurtag bolgár khán éppen e terület kedvéért tért le a bolgár politika régi útjáról, a dél felé való terjeszkedésről, 30 éves békét kötött Bizánccal s minden gondja az volt, hogy biztosítsa uralmát Kelet-Magyarország fölött. A bolgár politika ez új irányát 1 Melich J„ A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925, 15. 1. 2 G. Fehér, Bulgarisch-Ungarische Beziehungen. Budapest. 1922. 145-6. 11. és HSB. ΒΜΓ. Αρχ. HHCT. H[. (1925). 56-57. 11.