Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Szépművészeti; Az Orsz. Magy. – Múzeum évkönyvei; lásd Évkönyvei. - Szívos Béla: Az aranybulla. Ism. Iványi Béla 846

Történeti irodalom. Szivos Béla: Az aranybulla. A miskolci ág. hitv. ev. jogakadémia szemináriumainak értekezései, 5. szám. — Miskolc, 1926., 39. lap. Szerző dolgozatában négy fejezetre osztva, foglalkozik az aranybulla kérdéssel. Az I. fejezetben, melynek címe: Az alkotmány irányzata az aranybulláig, a szerző azt igyekszik bizonyítani, hogy nálunk a közbirtoklási rendszer (!) uralkodott a hűbéri birtoklási rendszerrel szemben, ami alatt szerző nyilván azt érti, hogy nálunk nincs hűbéri magánérdekkapcsolat láncolat, nálunk mindenki csak a királynak van alárendelve, egymásnak senki és a királynak, az erős, egyetlen s a hűbéritől merőben különböző központi hatalomnak egyformán alárendeltek közt sem alárendeltség, sem pedig jogok és kötelességek szempontjából különbség vagy fokozat nincsen. Különösen pedig nem okozott e tekintetben különbséget vagy fokozatot az ingatlan nagysága. S hogy szerző erre gondolt, azt művének devise, a: Nobilitas una et eadem est is bizonyítani látszik. Nálunk tehát a nemzet zömét és gerincét képező kisbirtokosok tömege, eltekintve a központi (királyi) hatalomtól, minden más hatalommal vagy hatalmassággal szemben független. Ezt a függetlenséget veszélyeztette a hűbériség térfoglalni akarása és az aranybulla szerző szerint nem más, mint a kisbirtokosság vagy más (későbbi) szóval a köznemesség védekezése és első tudatos szervezkedése a hűbériséggel szemben. A II. fejezetben, xnely: A bulla előzményei címet viseli, a szerző érdekesen csoportosítja azokat a közvetlenül ható 3 nagyrészt már ismert okokat, amelyek az ab. létrejövetelét előidézték, a III. fejezetben pedig (Az aranybulla címen) a túlzások összeegyeztetésével és lemérséklésével megállapítja, hogy az ab. a nemesek, azaz királyi serviensek (akik nem tévesztendők össze a közönséges serviensekkel) javára eddig alkotott jogszabályok írásbafoglalása. Ε jogszabályok részben a hűbériség ellen irányulnak, legélesebben pl. a 16. szakasz, részben politikai viszonyokat rendező szakaszok. Végül a IV. fejezetben: A bullától a mai napig címen a szerző arra az eredményre jut, hogy az aranybullában foglalt politikai jogok 1848-ban kiterjesztetvén az egész nemzetre, annak