Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Orvosi hetilap 886
886 TÖRTÉNETI IRODALOM. 886 Szent Ferenc, — Halász Gábor Kühár Flóris: A keresztény bölcselet története, — T. P. Halmay Barna: Az 1526-i mohácsi csata keletkezése és igazi helye c. munkáját ismerteti. — Telepi Akos: Széchényi-antológiák. Fekete József és Váradi József „Széchenyi tanításai" és „Széchenyi vallomásai és tanításai" c. műveinek ismertetése. — Eckhardt Sándor: Gragger Róbert (1887—1926). Az elhúnyt berlini magyar tudós működésének méltatása. — Szerb Antal: A magyarság mithikus arca. A nyugati krónikák ismert adatait csak a hivatalos körök felfogásának tartva, arra a kérdésre keres választ, hogy a középkor elején milyen felfogás uralkodott a magyarokról az európai népek között. Magyarság. 1926. 19. sz. —i: Magyar Nagyasszonyok. Takács Sándor könyvének ismertetése. — U. ο.: A szatmári béke. Lukinich Imre könyvének ismertetése. — 36. sz. II. Α.: Egy új Napoleon-könyvröl. Ludwig Emil könyvének ismertetése. — 78. sz. Szent László király életrajza. Karácsonyi János könyvének ismertetése. — 128. sz. Η. Α.: Széchenyi István naplói. Ismertetés. — U. ο. H. Α.: A magyar államnyelv kérdése. Szekfű könyvének ismertetése. — U. o. Az olasz háború története c. háromkötetes munka ismertetése. Nemzeti Újság. 1926. 54. sz. Túri Béla: Napoleon. Emil Ludwig könyvének ismertetése. — 67. sz. Túri Béla: Széchenyi Naplója. A naplókiadás II. kötetének ismertetése. — 69. sz. Szombathy Kálmán: Az 1914. évi balkáni hadjárat katonai története. Breit altábornagy könyvének ismertetése. — 130. sz. Túri Béla: A Bach-korszak hírlapirodalma. Angyal Dávid Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelei c. könyvének e tárgyú részeit ismerteti. 8 Órai Újság. 1926. 3. sz. Régi betűk ösvényén gróf Széchenyi emlékéhez. Egykorú följegyzések és hírlapi tudósítások Széchenyi haláláról. — 74. sz. Tóth László: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Angyal Dávid könyvének ismertetése. — 89. sz. Szász Károly: Angyal Dávid, ötvenéves írói jubileumára. Orvosi Hetilap. 1926. 4. sz. Schaffer Károly: Gróf Széchenyi István idegrendszere. A szerző Angyal Dávidnak a „Századok"-ban „Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói" címen megjelent értekezésére nézve teszi meg a maga megjegyzéseit, gondosan kerülve minden polémia fölidézését, abban a kérdésben, amelyhez minden hazafinak szent érzései fűződnek. Két általános és lényegi tény kiemelésére szorítkozván hangsúlyozza, hogy Grünwald hibás diagnózisának általa történt visszautasításában éppen az a szakorvosi körülmény lelt megállapítást, hogy Széchenyi a döblingi katasztrófa előtti időben nem volt elmebeteg. Angyal Dávidot szerinte az tévesztette meg, hogy Schaffer a Grünwald munkájában összeállított naplótöredékekot igen becseseknek mondotta, a Széchenyi idegállapotának elbírálása szempontjából. Ezen kiemelt részletek igaz, hogy egytől-egyig fölötte jellemzőek Széchenyi diszharmóniás idegrendszerére, de hiszen arra már az Angyal által is melegen aposztrofált Salgó J. psychiater is utal, aki „az ideg és elmebajra disponált és ideges hypochondrizáló Széchenyiéről emlékszik meg. Schaffer kerüli a csupán csak az elmeorvost érdeklő fejtegetéseket s nem kíván annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy miért mondotta ezen psychiáter taglalásairól, hogy ezekből nem vázlatos, hanem hézagos kép.1 *árul elénk. Ebben a kérdésben most csak az a fontos tény bír érdekkei, hogy Grünwald melancholia diagnózisának alaptalanságát kimutatva, megdőlt Széchenyinek az 1848-ig terjedő időkre e'gondolt elmebeteg mivolta. Schaffer második megjegyzése Angyal Dávidnak azon kijelentésére vonatkozik, hogy bár ő a szakorvos szép görög műszavait kellő tisztelettel érintetlenül hagyja, mégis Széchenyi betegségéhez hozzászólni annál jogosabban vél, mert hiszen a psychiáter is történeti adatok
