Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827–1833. Ism. Iványi Béla 857

TÖRTÉNETI IRODALOM. 857 családtagjuknak rendkívül érdekes naplóját közkinccsé tették. Vajha ezt a derék példát mentül számosabban követnék! Dr. Iványi béla. Lósy-Sehmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827—1833. Magyarország leghoszszabb közúti kőhídja. Monografia. Eredeti levéltári kutatások alapján írta és a debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának 1925. évi november hó 10-i ülésén bemutatta: — Debrecen, 1926. — 71. lap + 11 ábra ± 2 rajzmelléklet (XII—XVIII. ábra.) Dr. Lósy-Sehmidt Ede, a Máv igazgatósági főmérnöke egyike ama igen kevés technikus férfiaknak, akik műszaktörténettel foglalkoznak, még pedig — eredeti levéltári kutatások alapján. Ilyen alapon készült szerző jelen dolgozata is, melyben előrebocsátva, főleg Merkel és Melan hídtörténeti művei alapján, a hidak általános történetének néhány nevezetesebb adatát, rátér a bennünket már közelebbről érdeklő hazai hidak rövid történeti áttekintésére. Ezen áttekintésből pl. megtudjuk, hogy Magyarország területén a legnagyobb nyílású kőhíd az Eperjes—rozsnyói törvényhatósági közúton, Gölnicbányán van, s 17"20 méteres nyílással a Gölnic-folyót hidalja át. Megtudjuk többek közt azt is, hogy Magyarországnak egykoron 2000 kisebb-nagyobb állami kőhídja volt, melyből Csonkám agy arországnak 503 maradt meg, a többi Oláhország (739), Csehország (659), Jugoszlávia (278) és Ausztria (45) között oszlik meg. Hazánk nyolc 50 méternél hosszabb kőhídja közül elsőhelyen áll a kilenc nyílású 76'77 méter hosszú hortobágyi kő (tégla) híd, amely Debrecen és Tiszafüred közt a Hortobágy vizén vezet keresztül, s Debrecen város mátai pusztája területén épült. Ezt a hidat a nép általában „Nagy híd"-nak nevezte. Ez a híd, melyet a XIV. században (1346.) említenek először a források, régebben úgynevezett fajármos gerendahíd volt, amely a XIX. század elején olyannyira romladozó félben volt, hogy kőhíddá való átépítését, jó 100 esztendővel ezelőtt (1824.) Debrecen város tanácsa már csak azért is elhatározta, mert a könnyen romló fahíd folytonos és költséges javítását megúnta. A határozatot csakhamar tett követte, s a tanács felszólíttat három építőmestert, hogy a hídépítésre nézve adjanak be terveket és költségvetéseket. A beérkezett árajánlatok alapján Litsmann József debreceni kőművesmester bízatott meg a híd megépítésével, aki a munkához 1827 őszén hozzá is fogott, de 1827 decemberében a kamara a híd építését felfüggesztette. Végre sok haszontalan bürokratikus huza-vona és irka-firka után, hét esztendő alatt, 1833 szeptember havá-