Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Siklós Albert Zenei lexikona; I. kötet. Ism. Major Ervin 77
•78 TÖRTÉNETI IRODALOM, nyában — a minden úttöréssel együttjáró egyenetlenségeket elkerülni nem tudta. Ε lexikon a nagyközönség számára készült, hiszen a szakköröknek rendelkezésére állanak külföldi nagyobb terjedelmű tudományos művek.1 Természetesen a címszók kiválogatására kellett volna különös gondot fordítani, de ez nem történt meg. Szerző ritkán ad eredeti magyarázatokat, hanem inkább külföldi tudományos művekből fordít jól, rosszul. Hiszen nem kívánhatjuk, hogy a zenetudomány egyetemes kérdéseit illetőleg itt Magyarországon önálló tanulmányokat végezzen az, aki egy kis zenei szaklexikont akar megírni. De legaláb elvárhattuk volna, hogy — az írói szokásoknak megfelelően s a könyv olvasóinak tájékoztatására — a szerző az előszóban utaljon azokra a művekre, amelyekből merített. Ha mármost tekintetbe vesszük a forrásműveket, főképen Riemann Musik-Lexikonját és Sachs hangszertani műveit, hibáztatnunk kell a válogatásnak módját. A kiválogatásnak t. i. nem az a módja, hogy minden második címszót írjunk le,2 vagy pedig két évszám, esetleg két együvé tartozó név közül csak az egyiket,8 hanem szigorú kritikát kell alkalmazni, mert ellenkező esetben nem kompendiumot, hanem csak kompilációt hozunk létre. Vegyük pl. a zenetudománynak azt a részét, amelynek Siklós maga is elismert 1 Riemannak immár tizedik kiadást megért, köziemért lexikonján kívül még a következők: Koch, H. Chr.: Musikalisches Lexicon, 1802 (ennek második kiadása 1865, átdolgozta Dommer); Häuser, Joh. Ernst: Mneikal. Lexicon, 1828. (II. kiad. 1833); Schilling, G.: Encyclopaedie der gesammten musikalischen Wissenschaften od. Universallexicon der Tonkunst, 6 kötet, 1835—38 (pótkötet 1842); Gollmick, Carl: Handlexicon der Tonkunst 1857., úgy látszik ennek beosztását (tárgyi rész — személyi rész) vette át Siklós könyve megírásánál; Bernsdorf, Ed.: Neues TJniv.Lexicon d. Tonkunst, 3 kötet, 1856, 1857, 1861 (pótlás 1865); Mendel und Reisemann: Musikalisches Konversationslexikon, 11 kötet, 1870—83; Gollmick, Karl: Krit. Terminolog. für Musiker u. Musikfreunde, 1833; Kornmüller, Utto: Lexikon der kirchl. Tonkunst, 1870 (II. kad. 1. köt. 1891, 2. köt. 1895); Sache: Real-Lexikon der Musikinstrumente, 1913; Niemann, Walter: Klawier-Lexikon. 1918; — Castil-Blaze: Dictionnaire de Musique moderne, 2 köt., 1821 ; Escudier L. et M. : Dictionnaire de musique etc., 2 köt., 1844 (V. kiad. 1872); — Hamilton: Dictionary of 3500 Musical Terms III. kiadást sajtó alá rendezte Bishop, 1848; Baker, Th.: Dictionary of musical terms, 1895; Grove's dictionary of music and musicians, 5 kötet, II. kiadást sajtó alá rendezte Fuller-Maitland, 1904—09; — a pozsonyi születésű Lichtenthal Pietro: Dizionario e Bibiliografia della Musica-ja, 4 köt., 1826; — Pedrell, Felipe: Diccionario tecnico de la musica, Madrid 1894. 2 Denkmäler der Tonkunst után hiányzik Denkm. d. Tonk. in Österreich, Denkm. deutscher Tonkunst etc. etc. (38. 1.) 3 Libro delle Muse kiadási évszámai 1555-ön kívül 1559 és 1561. Libertez 4-szólamú chanson-gyűjteményt ketten adták ki: A. Rosiers és Sieur de Beaulieu (72. 1.). Ayres and Dialogues c. alatt két — külön- > böző — gyűjtemény jelent meg! (18. 1.)
