Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Pressburg; Die zweihundertjährige Dreifaltigkeitskirche in –; lásd Dreifaltigkeitskirche alatt. - Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. I. kötet. Ism. Major Ervin 73
50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 75 János 1 próbálgatásaival koránt sincs elintézve. — Nemcsak, hogy P. Horváth id. gyűjteményéből való, de maga P. Horváth írta a két: Bécsi német igy varr hímet2 és Hát Isten neki, kapjunk rá3 kezdetű gúnyverset. Réthei Prikkel — nyilván Káldy nyomán4 — Rózsavölgyi szerzeményének tartja a Kőhegyi József „Koszorú" c. táncához írott muzsikát. A kezemben levő kotta-példány tanúsága szerint a komponista nem Rózsavölgyi, hanem Czeh Gusztáv.a Nem tudom, hogy Káldy miért tartotta a „Koszorú" muzsikáját Rózsavölgyi szerzeményének: Káldy forrásait legtöbbször sűrű homály fedi. Fabó megfejtésében közli szerző a Kájoni-kódex dallamait is. Seprődinek erre vonatkozó tanulmányát" nem ismeri, csupán annak az Akad. Értesítőben megjelent kivonatát. Így történhetett meg, hogy pajkos tánc (130. 1.) címen oláh táncot közölt rossz megfejtésben, basszus nélkül.7 Hasonlóképen hiányzik a basszus8 a lapockás tánc alól. A kísérettel ellátott táncnóták komoly kritika tárgyát nem képezhetik. Az Imets Fülöp Jákótól kapott táncnóták sem minden kétséget kizáróan hitelesek, mint ahogy szerző gondolja (189. 1.). Végre is nem tudjuk, hogy micsoda változtatásokat eszközölt a nótákon az a falusi muzsikus (21. 1.), akitől Imets azokat eltanulta, továbbá maga Imets és végül az összhangosító Resch L. György, akinek „zongoraletétei" — talán mondanunk sem kell — egyáltalán nem „szakavatottak" (189. 1.). Herboly Géza átiratai sem különbek, mert egyikük sem ismeri az összhangzattan legelemibb szabályait (oktáv-, kvint-párhuzamök, keresztállás, kvart-szekszt befejezés stb. stb.). Milyen kár, hogy a szerző nem kérte fel e munkában való közreműködésre a Néprajzi Társaságnak valamelyik erre hivatott tagját. A hangjegy-mellékletekre vonatkozó észrevételeinken kívül még többféle megjegyezni valónk van. Theodor Billroth 1 Virágénekek, XVI. és XVII. századból maradt versek az egykorú zenével, é. n. ( 3 dallam; — Őszi harmat után. — Zöld erdők harmatja, P. H. Á. 252. ez.) 2 A régibb és újabb magyar táncokról, 8. 1. 3 KOSZORÚ I MAGYAR TÁRSAS TÁNCZ | szerzé, | és ... | ajánlja | KŐHEGYI JÓSEF | tánczművész. | Bécsben. Haslinger Tóbiás (lemezszám: 9619.) A komponista neve a 3. lapon áll: Zene Czeh Gustávtól. 4 ó és Üj I mint egy ötödfél száz \ Énekek. 1813, 237. sz. 6 J. m. 48. sz. P. Horváth szerzőségére a könyv egyik ismertetője: Szilády Zoltán is rámutatott [Népélet — 1923/24, 116. 1.], de fölösleges volt a vershez fűződő komolytalan legendát ismét fölfrissíteni. V. ö. Fabó i. m. 159—160. 1. β Seprődi lános: A Kájnni-codex irodalom- s zenetörténeti cdclékai írod. tört. Közi. 1909. 2—4. füzet. 7 Seprődi i. m. 386—387. 1. 8 Seprődi i. m. 391—392. 1.
