Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Pressburg; Die zweihundertjährige Dreifaltigkeitskirche in –; lásd Dreifaltigkeitskirche alatt. - Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. I. kötet. Ism. Major Ervin 73

•76 TÖRTÉNETI IRODALOM, statisztikáját — tudomásunk szerint — Pékár Károly közli először.1

Pékárnak azt az állítását, hogy Billroth kiváló zeneesztétikus lett volna, kár volt átvenni. A világhírű orvosnak összes munkái között a szóban forgó mű2 az egyetlen, amely zenei vonatkozású, de ez sem tartozik a zene-esztétika körébe. Nem tudtunk nyomára akadni annak sem hogy Ambros az ő zenetörténetében hol emlékezik meg a magyar zene eredetéről, mert a szerző nem idézi a helyet, pedig enélkül az adatok nem vehetők komolyan. Tévedés, hogy Ambros azt állítja: a magyarok hozták volna magukkal a rebek-et (a hegedű ősét) és a lantot (44. és 47. 1.). Ambros csupán idézi Yincenzo Galileinek a lant eredetére vonatkozó állítását (tehát a hegedű eredetéről szó sincs!) anélkül, hogy azt magáévá tennéd A hegedű eredetének — félreértésen alapuló — legendája Bartalustól származik.4

Nincs értelme annak, hogy külföldről importáljunk magyar vonatkozású adatokat, ha azoknak itthon semmi nyomuk sincs. Téves Réthei Prikkelnek az az állítása is, hogy a (szerinte dudával egyértelmű) gajd szó a magyar nyelvben a XVI. századnál előbb nem fordul elő (45. 1.), mert megtaláljuk a XV. sz. első negyedéből való schlaegli szójegyzékben (1999. Tibiagayd)/' Dessais művéről (91. 1.) már Fabó is megemlékezik.

6 Viszont Esterházy éneklajstromát Fabó Bubics és Merényi Esterházy Pál nádorról szóló életrajzából írta ki.7

Félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy az ú. n. bokázó, melynek legrégibb nyomára Csiky J. akadt egy XVI. századi hajdútáncban, korántsem speciálisan magyar záradék; a XV. században széltében-hosszában használták (Orlando di Lasso, Gastoldi, Azzaiolo és mások). Végül még egy megjegyzés. Fabó már említett művének félreértett olvasásából ered, hogy Réthei Prikkel azt hiszi: a lipcsei Allgemeine musikalische Zeitung 1800. évfolyamában megjelent „Ueber die Nationaltaenze der Ungarn" c. ismertetés szerzője Windisch pozsonyi könyvkiadó. Ε cikk alá nincs W. betű jegyezve.8 A tudósítás szerzője Klem Henrik, a magyar muzsika lelkes apostola, Erkel Fe-1 P. Κ.: A magyar nemzeti szépről. III. kiad. 1910. 323. 1. 2 Billroth: Wer ist musikalisch? 1896 (kiadta Hanslick) 3 Ambros: Geschichte der Musik. III. Auflage von Reimann. II. Band. 1891. 266. 1. 4 Bartalus István: Adalékok a magyar zene történetéhez. Μ. T. Akad. 1882. 5. 1. 6 A schlägli magyar szójegyzék. (Közzétette Szamota I.) 1894. 85. 1. β Fabó i. m. 206-207. 1. 7 Bubics ée Merénvi: Herczeg Esterházy Pál. (Történelmi Éltrajzok) 1896. 196. 1. 8 Ugyanezt mondja különben Fabó is I. m. 221. 1. Windisch Károly Gottlieb pozsonyi polgármester, történeti- és földrajzi író — akit Fabó id. munkája írásakor a közlemény szerzőjének tart — 1793-ban meghalt.