Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
816 liARTONIEK EMMA. trón, mit sem tett annak elnyerésére, szintúgy Kálmán sem, Salamon és Géza halála után, hanem csak Szent László halála után. Vannak természetesen olyan pretendensek is, kiknek trónigényét semmiféle öröklési joggal meg nem lehet okolni, sem primogeniturával, sem senioratussal. így Álmosét Kálmánnal, TI. Andrásét Imrével szemben, mikor még II. István, illetőleg III. László nem voltak a világon, így Géza hercegét bátyjával, III. Bélával szemben. Ezek valamennyien más jogcímet kerestek az uralomhoz, mint az öröklés rendjét. De ezek fellépte egy általán nem elég ok arra, hogy miattuk az öröklés » ben tények által, s a fentidézett pozitív nyilatkozatok által kétségtelenül megállapítható szabályszerűséget tagadjuk. Tekintve, hogy a XII. században, sőt Szent László óta egyre erősödik a francia befolyás Magyarországon, s hogy a francia királyok már régóta a primogenitura szerint örökölnek, s hogy a koronázásnál főszerepet játszó magyar papok egyre sűrűbben járnak a párizsi egyetemre, itt francia hatásról is lehetne szó. Az utódnak apja általi megkoronáztatását — miről még lejebb bővebben szólunk —- valóban francia mintára próbáljuk is visszavezetni. De kétségtelennek tartjuk, hogy bizonyos hatása az egyháznak is volt e kérdés külsőségeiben. Mint fentebb bizonyítani próbáltuk, a trónöröklés kérdése a XII. és XIII. században elért egy olyan stádiumba, mely a korabeli latinságban legszabatosabban a „primogenitura" terminusával volt jelölhető. Amennyire ugyanis a „primogenitura" szónak a magyar trónöröklésre való alkalma zását nyomon követhetjük, e terminus egyházi eredetű. Kétségtelen ugyanis, hogy a primogenitus szó első használója: a II. Géza-kori Gesta-folytatás szerzője, egyházi férfiú volt, ami legfőkép sűrű biblia-idézeteiből, s egyházias felfogásából tűnik ki. A fentemlített oklevél-részek „primogenitus"-a pedig kimutathatólag III. Honorius egy levele nyomán terjedt el a magyar kancelláriában.1 Honorius 1217-ben primogenitusáról szól Andrásnak, holott maga András 1214-ben (úgy látom, ekkor szerepel Béla legelőször oklevelei-1 Ld. az idézett jegyzetet.
