Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Nel I. centenario dalla morte del Card. Ercole Consalvi; lásd Consalvi.

761 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. oldották meg feladatukat. Két előadást azonban szószerinti szövegében, irodalmi utalásokkal együtt közöl az emlék­könyv. Az egyik H. Bastgené (Consalvi uomo di Stato, 73— 83. 11.), aki, másik értekezését mintegy kiegészítve, igen sike­rült képét adja Consalvi államférfiúi működésének, különö­sen az egyházi állani területi és szervezeti helyreállítása körül. A másik a pápai múzeumok főigazgatójának, B. Noga­ranak (II Card. Ercole Consalvi e le antichità e le belle arti, 84—101. 11.) értekezése Consalviról, a műbarátról. Dolgozatá­nak, amelyben részletesen tárgyalja Consalvi közreműködé­sét a Museo Chiaramonti é^ a Braceio nuovo megteremtésé­ben. viszonyát Canovához stb., különös becset kölcsönöz az, hogy számos képpel kíséri eredeti kutatásokon alapuló elő­adását. Ragonesi bíbornoknak tartalmas befejező beszéde és az ünnepségek leírása zárja be az emlékkönyvet. Amidőn csak elismeréssel szólhatunk ez elsősorban tudo­mányos szempontból becses emlékkönyvről, nem hallgathat­juk el annak egy érezhető hiányát. A további Consalvi­kutatásoknak szinte nélkülözhetetlen előfeltétele volna éppen Consalvi niesszeágazó, sok államot érintő tevékenysége miatt, egy Consalvi-bibliografia összeállítása. Kár, hogy az emlékkönyv szerkesztője elmellőzte ennek a kétségkívül ne­héz, de hálás és rendkívül hasznos tudományos feladatnak a megoldását, amely az emlékkönyv természetéhez is oly kitűnően illett volna. Tóth László-Hubert Bastgen: Der Zustand des Katholizismus in Preusseii im Jahre 1833. Roma, 1924, 16 1. (Különlenyomat a „Römische Quartalschrift" XXXI. kötetéből.) Hubert Bastgen: Vatikanische Akten aus den Jahren 1835 36. zum Beginn des Konflikts zwischen der katholischen Kirche und Preusseii. Roma, 1925, 38 1. (Különlenyomat a „Römische Quartalschrift" XXXII. kötetéből.) Az a súlyos összeütközés, amely Poroszország és a katholikus egyház között a vegyesházasságok kérdése miatt a mult század harmincas éveiben támadt és amely csúcspont­ját Di'oste-Viscliering kölni érsek üldöztetésében érte el, jelentős hatással volt a vegyesházasságok ügyének magyar­országi alakulására is. Éppen Várady L. Árpádnak posthu­mus munkája (Lonovics József római küldetése, Budapest, 1924.) hozza számos bizonyítékát annak, hogy nemcsak Scitovszky és Lajcsák püspökökre hatott kezdeményezőleg a vegyesházasságokra vonatkozó rendeleteik kibocsájtá­sánál a Szentszéknek a kölni ügyben követett maga­tartása, hanem Lonovics római tárgyalásai közben is mind­untalan a kölni ügyre történik hivatkozás (V. ö. Lonovics naplójegyzeteit, különösen 1840 december 5., 10., 24. és 1841 január 17-éről). De nemcsak ezen tárgyi összefüggés miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom