Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Gróf Klebelsberg Kuno. Emlékkönyv – – – negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére – lásd Emlékkönyv alatt. - Koszó János: Fessler Aurél Ignác; a regény- és történetíró. Ism. Buday Károly 64

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 folyásának magyarázata Koszó legszebb történetbölcseleti elmefuttatása. Lembergbe menekül e zűrzavar elől, ahol a szabadkőmíves'ségnek főleg angol módszere nyűgözi le, majd visszatérve Ausztriába egyháztörténeti tanulmányokat folytat, hazánkban tett útja pedig történetíró kortársaival hozza össze s magyar lelke a hazai történelem eseményeiben akar megnyugvást találni. De hosszú még az út odáig, mert előbb még Spinoza filozófiai rendszerében fürdik, míglen a történelem hálójában fogva marad s megindul a Wieland-Meissner-féle iskola hatása alatt a történetlélektani képek írása felé. Ezekben Schelling felfogását osztja a történelemről, mely nem a királyok, de a népek történelme s itt annak kimutatásával, hogy a népléleknek erői vannak, melyekkel büntetlenül kikezdeni nem lehet, eltér a felvilágosodott abszolutizmustól, hogy a romantika felé hajoljon. Az író regényeiből közölt bőséges tartalmi kivonatok, a történelmi háttér szemlélete, rajza, az egyes filozófiai rendszerek mélyreható ismeretéről tanúskodó elmefuttatások, a kor szellemi-anyagi helyzetének forráskritikai alapon történő megvilágítása alapján ismerjük meg Fessier lélektani körútját, amely a miszticizmusból kiindulva a felvilágosodáson és romanticizmuson át eredetéhez tér vissza. így ment végbe az ábrándos lelkű fiatal kapucinus szerzetesből élete alkonyán az idegenben: orosz földön, Saratow tartományban lutheránus püspökségre emelkedett regény- és történetírónak lelki metamorfózisa. Ilyen dúsgazdag lélek írhatott történelmet, megvolt hozzá forráskritikai készültsége és sokoldalúsága a történelem mozgató erőinek felismerése. Ebben Carlyllal rokon, mert hozzá forráskritikai készültsége és sokoldalúsága a történelem mozgató erőinek felismerése. Ebben Carlyllal rokon, mert a világszellem végrehajtóiul a nagy szellemeket tartja s amíg a racionalisták a mozgató erők közül Istent elhagyják, Fessier éppen ennek hangsúlyozásával tér vissza eredeti elveihez. A történelmi megismerés lehetőségéről folyó vita Fessier berlini szabadkőmívesi működésével és Fichtével való összeköttetésével kapcsolatos, bár ebbeli felfogására legjobban Lessing hatott, aki szerint a történetírás művésziét. Fichtével való szakítása után a szabadkőmíves páholyok történetét írja meg, amelyek ismertetésével is öregbülnek Koszó érdemei. Miként művének főhőse örök szintézisretörekszik, úgy írónk is éppen azokon a lapokon, ahol Fesslernek Kant, Herder és Lessing filozófiai rendszereinek hatása alatt kifejlődött vallási nézeteit tisztázza, mutatkozik a szintézis mesterének. Ott pedig, ahol Fesslernek a történelemről vallott ama nézetét igazolja, hogy „az örök eszmék szép élete", tulajdonképen oktatást ad a romantikus történetszemléletről.