Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

€690 baranyai béla. A két gyermekkel tervelt terveinek megvalósítására az 1411. év folyamán kísérletet is tett Zsigmond. Ekkor t. i. a német választók őt (1411 július 21.) másodszor is és niegtámadhatatlan érvénnyel császárrá (német királlyá) választván — az első választás a formáknak némi, de az érvényesség rovására menni látszó mellőzésével történt1 —, ez a magyar királynak magyarjai előtt nemcsak hatalmi, hanem még inkább erkölcsi súlyát is annyira felfokozta, hogy Zsigmond az 1411 októberére összehívott magyar rendektől2

kérni merészelhette leánya trónöröklési jogának a rendek által — tehát a főpapság által is — való elismerését oly elfogadó nyilatkozat kiállításával, amilyen formában a .Todok-féle 1399. és a Habsburg-féle 1402. évi elfogadó oklevelek által a leányutódnak idegen férfiak javára való kizárása történt. S nem számítván legyőzhetetlen akadályra, Albertet még a rendek összegyűlése előtt lehozatta (szeptember 28.) Pozsonyba, hogy leányával eljegyezze. Fényes kísérettel hozta el Bécsből az ifjút Zsigmond bizalmas embere, Hohenzollern Frigyes.3 A rendek elfogadó nyilatkozatát ugyan sikerült megnyernie még 1411 október legelején, de csak azon az áron, hogy a rendeknek beleszólást enged leánya férjének, várhatólag Magyarország jövendő királyának megválasztásába.4

Kijelentették ugyanis a rendek, egyháziak és világiak, hogy ha Zsigmond fiú hátrahagyása nélkül halna el, s csak leány maradna utána, ezt a leányt trónra fogják emelni s vele (a leánnyal) egyetértésben férjet fognak neki adni. 1 1410 szeptember 20. L. Mill. Tört. III. 493-495. 2 Országgyűlés volt-e ez, azt eldönteni mai anyagkészletünkkel nem tudjuk. L. Kovachich: Vestig 217—219. és Supplement: I. 324. (az itt idézett oklevelet 1. Fejér: X/5. 134—136.) 3 Windecke, 23. 1. Amit Fejér CD. X./5. 155—156. lapokon latinul Windeckere való utalással, tehát úgy közöl, mintha Windecke német szövegének fordítása volna, az nem Windecke szövege, hanem valószínűleg valamely feldolgozásnak Windeckere, mint forrására utaló saját adata. Ennek és a Mill. Magy. Nemz. Tört.-nek (III. köt., 495. 1.) az az adata, hogy Albertet Budára hozták volna, tévedés. Zsigmond ekkor már maga is Pozsonyban van. (Itt és e napon kelt — birod. vonatkozású — oklevelének regestáját közli W. Altntannr Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410—1437.) I. köt. (Innsbruck 1896—7.) 126. sz. reg.) 4 Az erről szóló oklevél nem ismeretes, de hogy ilyen kiállíttatott, bizonyos Erzsébet, királynénak 1441-ben III. Frigyeshez intézett leveléből, melynek ide szóló részlete szerint