Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 659
632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 662 3. sz. Jókai emlékezete. Gróf Klebeisberg Kuno kultuszminiszter beszéde a Magyar Történelmi Társulatnak Jókai születésnapja 100. évfordulóján tartott díszközgyűlésén. — Miskolczy Gyula: „Forradalmár" GörgeySteier Lajos „Görgey és Kossuth" című könyvének felfogásával szemben bizonyítja, hogy Görgey sohasem volt forradalmár, még kevésbbé republikánus. — Lukcsics Pál: Szent Ferenc fiai hazánkban. Karácsonyi János: Szent· Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig című művének ismertetése. Pais Dezső Melich János: A honfoglaláskori Magyarország című művét ismerteti. Szentiványi Gyula: Három magyar templommonografia. Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei és Pigler Andor: A győri Szent Ignác templom és mennyezetképei című művek ismertetése. 4. sz. Lux Kálmán: A visegrádi fellegvár koronakamrája. Kottaner Ilona naplója alapján megállapítja, hogy a visegrádi vár korona kamrája a várháromszög keleti oldalán álló hatalmas őrtorony legalsó részében volt. — Könyvismertetések: Miskolczy Gyulától Gróf Tisza István levelei 1914 júniustól december végéig és Kapossy Jánostól Szmrecsányi Miklós: Eger és környékének részletes kalauza. — Pauler Akos: Aquinói szent Tamás. Filozófiáját és vi'ágnézetét ismerteti. 5. sz. Szekfű Gyula: Az erdélyi probléma. Erdélyben külön speciális erdélyi öntudat kezd kifejlődni, mely a magyar (nagymagyarországi) talajtól elszakadva, az erdélyi mult gyökereiből nő ki. Az erdélyiek abban találják mostani szomorú helyzetüknek, szerencsétlenségüknek okát, hogy az unió után minden téren csatlakoztak Magyarországhoz, különállásukat, külön szervezettségüket feladták. — Székely Miklós Kapossy János: Hillebrandt tanulmányát ismerteti. 6. sz. Pigler Andor: A poszonyi prímást kert. Pozsony mellett a prímásoknak szép nyaralója feküdt, melyeknek világhírű kertje volt. A kertet Forgács Ferenc prímás alapította, fénykorát Lippay György idején érte el. Fénykorából és hanyatlása idejéből is maradt ránk leírása, szerző ennek alapján ismerteti. — Czakó István: Látogatás Döblingben. Széchenyire vonatkozó naplójegyzést és egy orvosi jelentést ismertet. 7. sz. Eckhardt Ferenc: Rudolf trónörökös gyermekéveiből. Rudolf gyermekéveiből mond el apróságokat, megvilágítja a trónörökös viszonyát szüleihez, főleg Erzsébet királynéhoz, gyermekkori hajlamait és vágyait.. Részletesebben foglalkozik a magyar nyelvi és magyar történelmi tanulmányaival. Rudolf trónörökös és Erzsébet királyné érdekes magyarnyelvű levelezése egészíti ki. — Könyvismertetések : Pigler Andortól: Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya. Oroszlán Zoltántól: Hekler Antal: Phidias-könyve, Baros Gyulától: Méhes Gyula és Kari János: Természethistória,, I. k.: A magyar hún-hapyomány és hún-monda. 8. sz. Könyvismertetések: Pais Dezsőtől Ilóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum, Nagy Lajostői a Lechner Jenő szerkesztésében megjelent Budapest műemlékei. Makkai Sándortól Giovanni Papini: Krisztus története. 9. sz. Tormay Cécile: Széchenyi. Az Akadémia alapításának nagy jelentőségét méltatja. — Szekfű Gyula: Széchenyi ünnepe. Az Akadémia alapítása Széchenyi nemzetnevelő programmjának a kezdete. Lelki függetlenséget, akart, amihez viszont anyagi függetlenség kell: ezeket akarta megvalósítani. — Cs. Sebestyén Károly: A magyar parasztszékek. Kimutatja, hogy a magyar parasztszékek, amelyeket a magyar népművészet termékének tartanak, nem magyarok. A szék a pad mellett a XIV— XV. századi fejedelmi udvarokban tűnik fel, majd terjed, hozzánk a XVI— XVII. században jutott, s csak később, mint köznapi bútordarab, került a parasztházakba. — Könyvismertetések : Kerényi Györgytől ifi. Snmssir.h
