Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 663

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 663 Andor: Liszt Ferenc élete, H. G.-tőI: Tavaszy Sándor: Apáczai Csere János; Koszó János: A romantika mint középeurópai jelenség és az osztrák barokk. Fritz Strich: Die Romantik als europäische Bewegung ismertetése. 10. sz. Komis Gyula: A fiatal Széchenyi. Széchenyi ifjúsága és férfikora között — naplói szerint — látszólag nagy az ellentét. De ha mélyebben tekintünk a naplókba, kitűnik, hogy a fiatal huszárkapitány lelkiösszetétele ugyanaz, ami a „legnagyobb magyaré". Már akkor meg van benne a filozofáló hajlandóság, aminek velejárója az önismeret, do nemcsak a saját, hanem mások lelkének boncolgatása is. Az önvád, a tépe'ődés, túlságos felelősségérzet éppen úgy gyötri már akkor, mint gyötörte, mikor azt hitte, hogy δ okozta a forradalmat. Fantáziája hatalmas mértékeket ölt, de kielégülést a testben keres: már akkor 6zumynyad benne a hazájáért való küzdés, a nemzetnevelés gondolata. De még panaszkodik iskolázatlansága miatt. Érzi, hogy nagy tettekre született, de még tanulnia kell. — Mályusz Elemér: Salamon Ferenc. A nagy magyar történetíró centennáriuma alkalmából munkásságát méltatja. Protestáns Szemle. 1925. évfolyam 1. szám. Alföldy András Egy pannóniai ókeresztyén hitvita. A IV. században Pannónia arianusai s katholikusai között folyt küzdelmeknek egy Németországban felfedezett kézirat által megőrzött epizódját közli. — Révész Imre: A magyar protestantizmus kis tükre. Encyklopedikus összefoglalás. — „Külföldi Szemle": Transsylvanus Bujdosó: Az erdélyi reformátusok és a román állam. — ..Kritikai Szemle": Rácz Lajos Eckhardt Sándor munkájáról (A francia forradalom eszméi Magyarországon), Varga Sándor: Tavaszy Sándor könyvéről (A jelenkor szellemi vá'sága), Mályusz Elemér Asztalos Miklós dolgozatáról (A pozsonymegyei Réte ref. egyháznak feljegyzései és keresztelési könyve 1701—1717), ri. Lukácsy Imre A dunavecsei ref. keresztyén egyház és község története című művéről, Gárdonyi Albert Áldássy Antal Címertanáról, Iharos Gyula Kéky Lajos Beöthy Zsolt életrajzáról, végül B. Gy. az Angyal Dávid által szerkesztett Tisza Évkönyvről szól 2. szám. Baros Gula: Jókai és Arany. Irodalomtörténeti tanulmány. — „Külföldi Szemle": Transsylvanus Bujdosó: Az erdélyi ág. evamgé'ikus magyar egyház a román impérium alatt. — „Kritikai Szemle": Bartók György B. Bauch könyvét (Das Naturgesetz), Zsinka Ferenc Auer JánoR Ferdinánd pozsonyi polgárnak Lukinich Imre által kiadott nap'óját, Gulyás Sándor pedig Bitay Árpádnak A román irodalomtörténet összefoglaló áttekintése c. munkáját ismerteti. 3. szám. Pukánszky Béla: A magyarországi protestáns exulans irodalom a XVII. században. — „Külföldi Szemle": Transsilvanus Bujdosó: Az erdélyi unitárius és katholikus egyházak a román impérium alatt. — „Kritikai Szemle": Gulyás Sándor: Steier Lajos munkáját (Görgey ée Kossuth), Kondói Kiss József a Halász Gyula szerkesztése alatt álló Hat v^ágrész-sorozatban eddig megjelent utazásokat és felfedezéseket, Gulyás Sándor Borbély István könyvét (A magyar irodalom története) ismerteti. 4. szám. „Külföldi Szemle": Transsylvanus Bujdosó: Románia egyházpolitikája. — A „Kritikai Szemle" rovatában Scheitz Emil Keltz Sándor faielmé'eti munkájáról (Konzervatív vi'ágrend), m. e. Ramsay Mac-Dona'd könyvéről (A szocialista mozgalom), Szlávik Mátyás Várady L. Árpádnak Lonovics József érsek római küldetésével fogla'kozó művéről, Mályusz Elemér gróf Tisza István összes munkáinak II. kötetéről, Albrecht Ferenc Gyárfás Elemér könyvéről (Bethlen Miklós kancellár 1642—1716.), véerüi Gomhocz Zoltán Horger Antalnak a Magyar szavak története című művéről szól. 5. szám. „Külföldi Szemle": Transsylvanus Bujdosó: A magyar köz-