Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 659

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 661 inonda történeti alapja" (Hadtört. Közi. 1924. I—II. sz.) cikkének ismertetése. 7. sz. József főherceg: Véres kárpáti virágok. Háborús naplórészletek. — Könyvismertetések: M. Gy.-t'ól Darkó Jenő Laonikos Chalkokondyles-kiadása, Székely Miklóstól Hoffmann Edith: Barabás Miklós. 8. sz. Szekfű Gyula: Negyvennyolcas történetünk mai állása. Sajnálatosan megállapítja, hogy egyetlen jó összefoglalás nincs negyvennyolcról. Komoly kutatás csak most kezdődik ez irányban, ennek egyik terméke Steier Lajosnak a Történelmi Társulat kiadásában megjelent könyve, „Beniczky Lajos kormánybiztos iratai és visszaemlékezései". Ezt ismerteti részletesen. — Könyvismertetések: Szekfű Gyulától Báró Wlassics Gyula: Deák Ferenc, Nagy Józseftől Koszó János könyve Fesslerről; Szekfű Gyula Magyarok török rabságban: Lukinich Imre: Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgár naplója a Héttoronyban szenvedett rabságról. — Pais Dezső: Tagányi Károly. Történeti munkásságát méltatja. — H orrát h Henrik: Magyar műpártolók a klasszicizmus és romanticizmus Rómájában. Az ezen korbeli római magyar művészeket és a magyar műpártolókat ismerteti; közülük főleg az Esterházyakat emeli ki. 9. sz. Kapossy János: A Grassalkovichok mint műpártolók. A XVIII. század második felében nagyon sok idegen, főleg német építész foglalkozott Magyarországon, kik közül nem egy itt lett naggyá. Kenyéradóik egyik legjelentékenyebbje gróf Grassalkovich Antal magyar kamaraelnök. Részletesebben ismerteti a cikk gödöllői, hatvani és pozsonyi palotáit. — Weber Artúr: A magyar Simplicissimus új köntösben. A „Magyar Simplicissimus" új német kiadását ismerteti. — Tolnai Vilmos: A magyar királyné vize. Egy régi európai hírű magyar illatszert, mely voltaképen rozmaring-szesz, ismertet. 10. sz. Lukinich Imre: Szerelem és diplomácia. Részlet a szerzőnek „A szatmári béke története és okirattára" című, azóta megjelent munkájából. — Hekler Antal: Leonardo lelkivilága. Hideg kutató, szenvedélyek nem kötik le. Egyetlen szenvedélye a tudás vágya, a továbbfejlesztés, koncepció, tervei kivitelére éppen azért ideje sincs. Alkotásainak legtöbbjét tanítványai fejezték be. — Miskolczy Gyula: A történettudomány kézikönyve. A vállalkozás tudományos jelentőségét méltatja. — Könyvismertetések: Miskolczy Gyulától: Eckhardt Ferenc: Bevezetés a magyar történelembe és m—α-tól: físánki-Emlékkönyv. — Bartoniek Emma: A Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth-kiállltása. Kossuth halálának 30 éves fordulójával iratai felszabadultak a nyilvánosság számára. Ebből az alkalomból rendezte a múzeum a kiállítást. Szerző az iratokkal kapcsolatban ismerteti vázlatosan Kossuth emigrációbeli szerepét. — Gulyás Pál: A könyvnyomtatás feltalálásának problémái. Gutenberg János élete második felét és a könyvnyomtatás feltalálásának körülményeit ismerteti. 1925. évf. 7. kötet. — 1. sz. Hajnal István: Kossuth Lajos viddini levele. Kossuth lelki életét vizsgálja attól az emlékezetes aradi éjszakától kezdve, amikor Görgeynek átadta a katonai és polgári hatalmat és csüggedten, reménytelenül, kétségbeesve, éjjel, titokban elmenekült az aradi várból, -— egész a viddini levél megírásáig. Kossuth lelki egyensúlyát Viddinben Pulszky és Teleki angol követe. Henningsen és hívei állították helyre; Kossuth lélekben maga előtt megigazulva, Görgevre, aki mindennek egyedüli okozója, kimondja a hazaárulás vádját és maga fölemelt fejjel, a nemzet reménye és bálványakép megy a száműzetésbe. — Koszó János: A francia felvilágosodás és a forradalom eszméi Magyarországon. Eckhardt Sándor ilyen című könyvét ismerteti. 2. sz. Könyvismertetések: p. es.-től Szekfű Gyula: Történetpolitikai tanulmányok és Itk.-tól Milotay István: Tíz Esztendő 1914—1924.