Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 659
632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 660 közhangulatra ós Haynau uralmára. — A százéves miskolci színház. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek a miskolci állandó színház centenáriuma alkalmából Borsod vármegye díszközgyűlésén mondott beszéde. A drámairodalom nemzeti jelentőségét fejtegeti és megállapítja, hogy a drámai költészet és a nemzet politikai ereje egymással szoros viszonyban vannak. 2. sz. Szinnyei Ferenc: Levelek a régi Pestről. A pesti irodalmi életet írja le. — Szekfű Gyula: Egy nagyúri önéletírás. Károlyi Mihály 011 τ életrajza első kötetét vizsgálja. Megállapítja, hogy az emlékiratot nem Károlyi írta. Károlyi szépítgetésére készült. A tartalma teljesen hamis, történeti forrásértéke nincs. 3. sz. Melich János: Az oláh kérdés. Állást foglal az oláh kontinuitás elmélettel szemben és nyelvtörténeti alapon bizonyítja, hogy az oláhok mai lakóhelyükön nem őslakók, hanem aránylag későn beköltözöttek. - V. M.: Régi magyar asszonyok. Hegyaljai Kiss Géza: „Árva Bethlen Kata" és „Nagyasszonyok a magyar reformációban" című műveinek ismertetése. — Könyvismertetések: Nagy Lajostól Ernyey József: Tótnyelvű krónikás énekek és kuruc dalok. Szabó Miklóstól Moravcsik Gyula: Szent László leánya és a bizánci Pantokrator-monostor, Pais Dezső: Egy apácakolostor története. Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története című könyvének ismertetése, N. L.-tól A magyar régészeti társulat tevékenysége az utóbbi három év alatt. •— Balogh Jolán: A hercegprímások építkezései Esztergomban. Esztergom művészettörténetén tartott szemle után a mai bazilikát írja le. 4. sz. Könyvismertetések: Miskolczy Gyulától Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. II. kiad., Koszó János: Üjabb magyar filozófiai irodalom. Horváth Sándor: Aquinói| Szent Tamás világnézete. Várkonyi Hi'debrand : Aquinói Szent Tamás filozófiája, Babura László : Szent Ágoston élete, Leopold Antal: Szalézi Szent Ferenc válogatott levelei, Trikál József: Természetbölcselet, Ralph Waldo-Emerson : Az emberiség képviselői és Schmidt József: Az ind filozófia című művek ismertetése. — Hartman János: Beszédek. Történeti vonatkozású: Ravasz László Tisza Istvánról és Brisits Frigyes: A szent Jobb Magyarországa. Pais Dezső. Szinnyei József munkásságát méltatja, bővebben „A magyarság eredete, "nyelve es honfoglaláskor! műveltsége" című munkáját. 5. ez. Könyvismertetések: Koszó Jánostól: Német színészet Pest-Budán. Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története, 1812— 1847; Pauler Ákostól: Komis Gyxda: Történetfilozófia. — Koszó János: A barokk mint az ellenreformáció művészete. Wiesbach: Der Barokk als Kunst der Gegenreformation című művének ismertetése. 6. sz. Vida: Péter: Még egyszer „az oláh kérdés". Melich nyelvtörténeti fejtegetéseire támaszkodva bebizonyítja, hogy az oláhok a Balkánról kerültek át mai lakóhelyükre a XI—XII. században. A dáciai kontinuitáshamis elméletét csak a XVIII. század végén Klein ba'ázsfalvi püspök állította fel s azóta ment át az o'áh, majd az európai köztudatba. — Könyvismertetések: Tolnai Vilmos tói: Réthei Prkkel Marián: A magyarság táncai, T. F.-től: Winkler Elemér: Bűnök és büntetések a régi Sopronban, A. B.-től: A reformáció és a magyarság. R. Kiss István: Bethlen Gábor, S. Szabó József: A Perényiek a magyar reformáció ezo'gá'atában és Harsánvi István : A reformáció hatása a közművelődésre című művek ismertetése; Szilády Zoltántól Lambrecht Kálmán: Az őslények világa. A föld és az élet története. — Pais Dezső: Ki volt Toldy Miklós? Solymossy Sándor „A Toldi-monda keletkezése" (Irodalomtört. közi. 1924. t—II. sz.) és Málvusz Elemér „A Toldi-
