Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 659

TÖRTÉNETI IRODALOM. 659 (A magyar biológia úttörői) és —kl— Gopcsa László Emlékezéseit ismerteti. 10. sz., Túri Béla: Az ifjú Széchenyi. Széchenyi fiatalkori jellemét és lelki küzdelmeit vázolja. — Kühár Flóris Brabura László: Szent Jeromos élete, Sebes Ferenc Balogh József: Szent Ágoston, a levélíró, Aistleidner József Dávid Antal: Babel és Assur I. k., Aldásy Antal Miskolczy István: A középkori kereskedelem története, —i Divald Kornél: Felvidéki séták és Tarezai György Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok című müvet ismerteti. La Biblioíllia. 1925, 3. — Meleghangú nekrológ gróf Apponyi Sándorról. — 6a 7a. Lodoiico Frati: Catalogo dei Manoscriti di Luigi Ferdinande Marsili conservati nella Biblioteca Universitaria di Bologna. I. A Bolognában őrzött Marsigli-jelentések és -térképek, összesen 146 kötet, első részletes jegyzéke, amelyek csaknem kizárólag Magyarország történetére vonatkoznak. (V. ö.: Dr. Aldásy Antal: Olaszországi eörténolmi kutatások, Budapest. 1894. 23—36 11. Különlenyomat a Magyar Könyvszemléből.) Magyar Jövő. (Miskolc.) 1925, 1. sz. Hegyaliai-Kiss Géza: Lorántfy Zsuzsánna fia. I. Rákóczi Zsigmondról. — 6., 7. sz. U. a.: Bethlen Gábor szerelme. Károlyi Zsuzsannáról. — 11. sz. U. a.: Kemény János fejedelem. — 16. sz. U. a.: Bornemissza Anna fejedelemasszony. — 69 sz. Hubay Kálmán: Könyvekről. Hegyaljai-Kiss Géza Lorántfy Zsuzsánna c. könyvének ismertetése. — 83. ez. Csérer Lajos: Hogyan dolgozott az adóprés ezelőtt négyszáz esztendővel? A XVI. és XVII. században az erdélyi országgyűlésen hozott adótörvényekről. Magyarság. 1925, 31. sz. Szigethy V.: A tisztviselők fizetése kétszáz év előtt. A tisztviselői fizetések az 1723-i restauráció után. — 55. sz. Steier Lajos új adatai az 1849-i függetlenségi nyilatkozat hátteréről. Steier: Az 1849-i Trónfosztás c. könyvének ismertetése. — 83., 88., 91., 94. sz. Andrássy Gyula gróf: A királyságtól a köztársaságig. A francia royalista törekvések történeti áttekintése párhuzamos utalásokkal a forradalmak utáni viszonyainkra napjainkig. — 88. sz. Márki Sándor: Az esztergomi Monnmenták. A Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III. kötetének ismertetése. — 111. ez. Bem apó ismeretlen levele Teleki Sándor grófhoz. Bom 1850 aug. 5-én kelt levelének közlése. Miskolci Napló. 1925, 8., 14., 20., 26., 31., 37., 43., 49., 55., 61., 67., 72., 78. sz. Ar ζ báró: A világháború kulisszái mögül. A háború előzményeiről és fontosabb eseményeiről. Napkelet. 1924 évf.. 1. sz. Ritoók Zsigmond: Fajtaság és magyarság... Fajok helyett fajtákat, vesz fel, ezeknek keveredéséből alakul a nemzet. A nemzet a legerősebb fajta tulajdonságait tartja meg s minél kevésbbé keveredik idegen fajtával, annál nagyobb a kialakult új fajta, nemzet vérszilárdsága. De nem minden fajtával való keveredés csökkenti a vérszilárdságot, mert. aktív és passzív fajta van, csupán csak az ellentétessel való keveredés. Minél nagyobb valamely nemzet vérszilárdsága, annál nagyobb az öntudata. A keveredést· akadályozza a beltenyésztés. A nemzet vérszilárdsága megmarad akkor is, ha idegen fajtát csak lassan vesz fel, mert. az új vért feldolgozhatja. Az eredeti alapfajta tehát tulajdonságait évszázadokon át is megtarthatja. így van a magyarsággal is. Az eredetileg két aktív, finn-ugor- és hún-fajtából alakult magyar vérszilárdságát csak növelte a kún, besseiiyő stb. beolvadás, bizonyos fokig a germán is, mert az is aktív. Passzív faj, mint a szláv, csak helyenként és nem sok olvadt be. — Világos körül. Pauler Tivadar pesti jogtanár 1849 augusztus-december havi naplója. Az eseményekben — az egyetemieket kivéve — nem vesz részt, csak uiságokból és hallomásból veszi értesüléseit.. Mégis érdekes, a ' 42*