Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Pethő Sándor: Világostól Trianonig. Ism. Tóth László 632

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 632 Ennek fia, Jakab, mint magyar mágnás, gróf Eszterházy Krisztinával kötött házasságot, majd résztvett a Thökölyfölkelésben is, amiért birtokát elkobozták s azt később az Eszterházy hercegi családnak juttatták. Jakab fia, József, a 48-as tábornok dédatyja már Lengyelországban nevelkedett. A III. és IV. fejezet Bem tábornok életrajzi adatait, a lengyel fölkelésben játszott szerepét, emigrációját, irodalmi működését stb. foglalja magában, míg a IV. és V. a magyar szabadságharcban való szerepét, erdélyi és bánsági had' műveleteit írja le. Igen érdekes a szerző megállapítása, mely szerint Bem Bécsbe érkezvén, először oly szláv-magyar föderációra gondolt, mely egyformán irányult volna a moszkovitizmus és az osztrák-német imperialista törekvések ellen. Ε politikai koncepcióját azonban csakhamar kénytelen volt feladni, mert „az ausztriai szlávok már a reakció vizein eveztek (természetesen a lengyelek kivételével) és nyiltan felléptek a magyarok szabadság- és függetlenségi törekvéseivel szemben". Mégis Bem úgy vélte, hogy Magyarország függetlenségének kivívása az első lépést fogja jelenteni Lengyelország fölszabadításához is. Az utolsó fejezet Bem törökországi szereplésével foglalkozik s politikai ideológiáját ismerteti. A mű értékét nagyban emelik a sikerült illusztrációk, a csatolt genealógiai tábla, valamint Bem hadműveleteinek két vázlata, A marosvásárhelyi Bem-szobor képével kapcsolatban felháborodással emlékszik meg a szerző a szobornak a román csapatok által történt lerombolásáról. Általában az egész tanulmányt a lengyel-magyar tradicionális együttérzés és egymásrautaltság szelleme lengi át. Büszkén állapítja meg a szerző, hogy a Bem-család ereiben magyar vér is csörgedez s a tábornok élete végén nyugodtan elmondhatta, hogy „Lengyelországnak is leghűségesebb fia s a magyar függetlenségnek is legjobb vitéze volt". Podhradszky György Pethő Sándor: Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Budapest, 1925. Az Enciklopédia r. t. kiadása, VIII, 324 lap. Második kiadás (5—10.000-ig). Feltűnő jelenség történeti irodalmunkban, hogy egészen a háború utáni időkig szinte teljesen hiányzott belőle az, arriit korunk történetének nevezhetnénk, a jelen eredőinek pragmatikus feltárása. Ennek a kétségenkívüli hiánynak oka azonban nem történetírásunk módszerének elavultságában, vagy éppen arra termett tudósok hiányában keresendő, hanem Ferenc Józsefnek szinte természetellenesen hosszú uralkodása jelenné tette a mi történetünkben azt az epochát. amelynek legnagyobb része a többi nemzet életében már a múlté lett. Ferenc József uralkodása szinte hozzáfűzte a mát