Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Zoltai Lajos: Települések; egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban. Ism. Iványi Béla 622

622 TÖRTÉNETI IRODALOM. 622 sorban népszerűsít« és nem tudományos munka akar lenni, s így nem is léphetünk fel vele szemben azokkal a kívánalmakkal, amelyek egy egyháztörténelmi tudományos monográfiával szemben alkalmazandók volnának. De meg kell jegyeznünk, hogy általában ezeknek a kívánalmaknak is eleget tesz. Találunk ugyan benne hibás tényállításokat, különösen a régebbi korra vonatkozólag, egészben véve azonban azt látjuk a könyvecske olvasása közben, hogy a szerző jól ismeri kedves egyházmegyéje múltját, és tudását jó, megbízható forrásokból merítette. Kár, hogy ezeket a forrásait érdeklődő olvasói útbaigazítására nem sorolja fel. A maga nemében különben a füzet igen jó munka. Olyan tárgyról írva, mely rendszerint a nagyközönséget kevéssé érdekli, megmutatja, hogyan lehet könnyen olvasható, mindenkinek érthető formában elmondani a leglényegesebb, legtanulságosabb adatokat. Azt hiszem, a kis könyvnek ez volt a célja s ezt tökéletesen elérte. Kívánjuk, hogy sokan olvassák el Erdélyben s az olvasók tanulják meg belőle, hogy multjuk, kultúrájuk, egyházuk egy nemesebb, magasabb világhoz fűzi őket, mint ahová a szerencsétlen végű háború sodorta őket. És olvassák el minél többen itt, a csonka hazában is. Talán nekik is beszélni fog ez a kis füzet sok mindenféléről, amit sokan, hamar elfeledtek. Patek Ferenc. Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyliázatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—XV. századokban. A debreceni gróf Tisza István Tudományos Társaság 1925. évi január 13-án tartott ülésében bemutatott székfoglaló értekezés. Debrecen, 1926, 79 + 8 lap. (Térképekkel, ábrákkal.) Legújabbkori történelmi bibliográfiánkban kutatgatva, ritkán akadunk olyan műre, amely Debrecen és vidéke történetével foglalkozik. A szemlélődő előtt lígy tűnik, mintha a históriaírás Szűcs Istvánnal elköltözött volna e városból, s azok a kevesek, akik Debrecenben mégis Clio asszony szolgálatába szegődtek — eltekintve néhány igen kevés kivételtől —, munkájuk eredményével a Debreceni Képes Kalendáriumnál tovább nem igen juthattak. Szerencsére a Képes Kalendárium vonta szűk keretek immár tágulóban vannak, különösen amióta a debreceni egyetem tanárai megalakították a Tisza István Tudományos Társaságot, amelyr

, noha még egyelőre némi korlátozással, de működési lehetőséget nyújt a históriaíróknak is. Ennek a lehetőségnek köszönhetjük, hogy Debrecen nagyérdemű archaeológusa, az irodalomban ismert Zoltai Lajos fenti derék munkája a debreceni Tisza István Tudo-