Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48
TÖRTÉNETI IRODALOM. 51 nyei, céljai, irányzatai mögött az illető állam viszonyára és az állam természetére vonatkozó föltevések rejlenek. Például a francia forradalom lappangó hite, hogy természetük szerint az embeirek egyenlők, szabadok és természetes jóságukat csak a műveltség rontotta meg; de a múlttal teljesen szakítva, intézmények útján megint egyenlően szabadokká lehet őket tenni. Az angol népet egyes írók vezették arra a téves hitre, hogy a macchiavellizmus a „pápistaságból" nőtt ki s két századon át Anglia az állandó hadsereg ellen is a beleoltott téves eszmék következtében foglalt állást. A magyar gravaminális politika alapja az az államról s az intézmények természetéről alkotott téves politikai felfogás, mely a jog jelentőségét és erejét kelleténél többre becsüli stb. Egy-egy nemzet történelme, reális viszonyai, szelleme mind hozzájárulnak, hogy megadják azon ország feltevéses, mérhetetlen (imponderabilis) tényezőinek sajátos jellegét. Magyarország törvényei 1526—1867-ig az állam függetlenségének illúzióján alapultak, holott — legalább Réz Mihály szerint — már csupán egy régen elmúlt realitás emlékei voltak, mert a valóságos állapotok megmutatták a Habsburgok monarchiája igazi fejlődésének irányát és erejét. Azonban, úgy hiszem, nagy realitás van abban, ha egy nemzet ily hosszú időn át is szívósan ragaszkodik a maga föltevéseihez, mik nélkül jogai, területe stb. integritásának helyreállítását sohasem remélhetné. Az állami főhatalomról, mint az állami népesség legfőbb hatalmi szervezetéről behatóan szólva, példaképen hozza fel hazánkat, hogy jogilag szabályozott intézményei elhalványultak, s mellettük — törvényes szabályozás nélkül — más intézmények keletkeztek, mert ott a végrehajtó hatalom századokon át nem akarta teljesíteni a törvényeket. Válságok idején, pl. a XIX. század első negyedében, a vármegyék azért voltak az alkotmány bástyái, mert nem állott velük szemben erős központi közigazgatás, a tisztviselőség nem volt élethivatás s a vármegye és annak tisztviselői vagyoni tekintetben teljesen függetlenek voltak. Ma egészen mások lévén a politikai realitások, Réz szerint az erőviszonyok változtával a vármegyék ősi jogaik teljes helyreállítása mellett sem működhetnek ugyanolyan hatással. Azonban úgy hiszem, hogy a vármegyék 1905. évi ellenállása, melyben Réz Mihály maga is résztvett és mely a nyolcvan év előttit modern viszonyok közt ismételte, ezt a tételt nem igazolja teljesen. Az állam céljának meghatározásában a történelemre hivatkozik, hogy az államterület fekvése elhatározó lehet. Például Magyarországot földrajzi helyzete kényszerítette. hogy a hatalma tetőpontján levő török birodalommal szemben szorosan csatlakozzék a Habsburgok birodalmához, mi önállását hosszú időre illuzóriussá tette. Azonban talán a7t is ki kellett volna emelni, hogy ugyanazon földrajzi helyzet 4*
