Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 553
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 554 Miksa A protestáns ethika és a kapitalizmus szelleme s Kuyper Ábrahám A kálvinizmus politikai jelentősége c. könyvére vonatkozó közleményeit tartalmazza. 4. sz. Révész Imre: Régi magyar imádkozók és imádságaik (harmadik közlemény). Ecseteli Báthory István országbíró zsoltáros-elmélkedéseit s magát a szerzőt, jellemzi. — Id. Imre József: Erkölcsi megújhodás. Az absolutizmus korában élénk nemzeti érzésnek s a közerkölcs tisztaságának fokozatos s újabban rohamos hanyatlását, lazulását rajzolja. — A „Kritikai Szemlé"-ben Harsányi István a Dézsi Lajos által kiadott Balassa Bálint minden munkái c. kötetet, Nyireő István Bártfai Szabó Lászlónak gróf Széchenyi István könyvtáráról szóló közlését, A. A. Schmidt József Ferrero-fordítását (Az ókori civilizáció bukása), Szilády Zoltán pedig Szigethi György István Nagykunsági krónikáját ismerteti. 5—6. sz. Ravasz László: Két nagy világtanltó. Aquinoi Szent Tamás •<?s Kant között von párhuzamot. — Tankó Béla: Kant Imánuel. — Bartók György: Kant és a protestantizmus. — Schneller István: Kant mint paedagógns. — Pukánszky Béla: Kant első magyar követői és ellenfelei. A kantianizmus első terjesztőinek üldöztetéséről s e tanok ellen írt cáio lásokról — melyek Kant kriticizmusát a vallás és morál szempontjából kárhoztatják — szól. Kantiánus irodalmunk egyoldalú, csak erkölcetani szempontból vizsgálja e rendszert. — Törvényjavaslat a román állami népoktatásról. A román népoktatási programm a faji β felekezeti kisebbségekre nézve végzetes károkat jelent s ellentétben áll az 1919. dec. 9-i párisi kisebbségi egyezménnyel. — A „Kritikai Szemle" rovatában Mikler Károly Brucknernek A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen c. könyvéről, Szilády Zoltán Réthei Prikkel Mariánnak a magyarság táncairól szóló munkájáról, Rácz Lajos Alexander Bernát Spinoza kötetéről, II. ι/, a Ferenczi Zoltán által sajtó alá rendezett Bornemisza-féle Elektráról (Tragoedia Magiar Nelvenn), Harsányi István Timár Kálmánnak a prémontrei kódexekről s a huszita vagy prémontrei biblia kérdéséről írott tanulmányáról, végül — mond. Szinnvei Ferenc müvéről (Kemény Zsigmond munkássága a szabadságharcig) közöl ismertetéseket. 7. sz. Gulyás Sándor: A magyar protestantizmus történelmi jelentősége és ennek elhomályosítására irányuló törekvések. A törtemet- és irodalomtörténetírás átértékelésének katholikus körökben legutóbb felvetődött gondolata szerző szerint tarthatatlan. — A „Kritikai Szemle" Albrecht Ferencnek a Jakabffy Elemér által összeállított Erdély statisztikájáról, Mályusz Elemérnek Eckhardt Ferenc Bevezetés a magyar történelembe c. munkájáról, A. ,4.-nak Diculescu Constantin könyvéről (Die Gépiden, Forschungen zur Geschichte Daziens im frühen Mittelalter etc.), végül M. A-nak Steier Lajos Beniczky bányavidéki kormánybiztos visszaemlékezéseit feldolgozó kötetéről szóló közleményeit tartalmazza. 8. sz. Horváth Henrik: Ismeretlen Kahin-arckép a Raffael-iskolából. — Révész Imre: Francia hang az erdélyi kérdésről. Doumergue cikkéről (Foi et Vie, 1924 ápr. 16.) emlékezik meg, melyben ez a franciaországi oláhpropaganda tendenciózus ferdítésével szemben helyes történeti alapon hangsúlyozza a magyarság históriai hivatását s Erdély elszakítását kárhoztatja. — A ..Kritikai Szemle" rovatában A. A. B. Burv könyvét (History of the Later Roman Empire), Isoz Kálmán Kádár Jolánnak a pesti és budai német színészet történetéről (1812—1847) szóló munkáját, Tankó Béla Makkai Sándor könyvét (A vallás az emberiség életében), ri. Payr Sándor két munkáját (A dunántúli evangélikus egyházkerület története I. k. és Szenei Fekete István, A hitehagvott püspök), végül J. K. Gulyás Pálnak A könyvek és könyvtárak hajdan és most című népszerű füzetét ismerteti. 9. sz. Révész Imre: A magyarországi protestantizmus tvdományos
