Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Szózat - 555

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 555 történetírása. Örvendetesnek találja, hogy „A Magyar Történettudomány Kézikönyve" címen megindult nagy koncepciójú munka tervezetébe az egyháztörténetírás is felvétetett. Ehhez képest az egyházi történettudomány·nak a megfelelő tudományos színvonalat kell elérnie. Cikkíró szempontokat szögez le a magyar protestáns egyháztörténetírás tudományos önvizs gálatához. Hangsúlyozza a független tárgyilagosság, a vallás lelkébe merülő kor- és szellemtörténeti reconstructio s a paedagogiai szempontok mellőzésének szükségességét. — A „Kritikai Szemle" keretében Bartók György Korniss Gyula Történetfilozófiájáról, Tankó Béla ifj. Victor János Lanterbury-i Anselmus realizmusa c. könyvéről, Gárdonyi Albert Szent péteri Imre becses oklevélkritikai művéről (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke), Muraközy Gyula Pruzsinszky Pál két könyvéről (Claude Brousson, A huguenotta ügyvéd és Huguemotta asszonyok, Huguenotta leányok), Zsigmond Ferenc pedig az Irodalmi Levelestár I. kötetéről (A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Címjegyzéke IX.) emlékezik meg. 10. sz. Révész Imre: A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása (második közlemény). Összefoglaló művek helyett egyelőre alapos monográfiák és kritikával dolgozó forráskiadások szükségesek. A protestáns egyháztöténetírás terén lexikális útmutató s a bibliográfia összeállítása sürgős teendő. Egységes munkatervezetet kellene készíteni a protestáns történetírás tudományos művelésének előmozdítására. — Pukánszky Béla: Az ágostai hitvallás megszilárdulása az erdélyi szászok között. Schullerus Adolfnak az erdélyi szász evangélikus s a többi protestáns felekezetek között dogmatikai téren vívott küzdelmet alaposan feldolgozó munkáját (Luthers Sprache in Siebenbürgen) az abban alig érintett szász-magyar nemzetiségi vonatkozások szempontjából kiegészíti a cikkíró. — „Külföldi Szemle": Berkes József: Egyesülési törekvések az anglikán és a keleti egyházak között. — „Kritikai Szemle": Baros Gyula Zsigmond Ferenc Jókai életrajzát, Varga Sándor Dékány István könyvét (Bevezetés a társadalom lélektanába), Gárdonyi Albert Szentpéteri Imre Chronologiáját, végül Németh József a Modern földrajz és oktatása című művét ismerteti. Szeged. 1925, 20., 26., 31.. 37. sz. Tonelli Sándor: Az öreg Ferenc József. Emberi és uralkodói jellemképe. Szózat. 1925, 4. sz. Ifj. Gonda Béla: összeomlás az albán arcvonalon. Sréter István könyvének ismertetése. — C. sz. Myn. : Történetpolitikai tanulmányok. Szekfű Gyula könyvének ismertetése. — 65. sz. Ifj. Gonda Béla: A világháború összefoglaló történelme. Czékus Zoltán ilyen című könyvének ismertetése. — 80. sz. Ifj. Gonda Béla: Gróf Tisza István levelei. Munkái II. kötetének ismertetése. — 105. sz. Si.: Mátyás király idegen zsoldoshadserege. Tóth Zoltán e című könvvének ismertetése. Sbornik Matice Slovenskej. I. (1922/23.) II. (1924.) III. évi. 1—2. sz. (1925.) Bodnár Gyula: Uderiná. (II. évf.) és Iloudek Iván: Hrad Likava. (III. évf.) c. értekezése Udornya (Nógrád vm. Lónyabánva m.) illetőleg Likava várával és történetével foglalkozik. Egyik dolgozat sem nyújtja azt, amit a helytörténeti kutatástól ma elvárnánk, különösen nem Houdeké, ki eltekintve a birtokosváltozásoktól, inkább a birtokosok személyével, az országos eseményekben való szerepével, mint a vár történetével foglalkozik, szinte kizárólag feldolgozásokra támaszkodva, Bodnárnál pedig a komolyabb eredménynek már eleve meg kellett hiusulnia a túlságoterületi elhatároltságon, — még a mult század első felében is csak 32 házat számláló kis faluról lévén szó. Érdeme, hogv feljegyezte a mai dűlőneveket. — Horák György: Tót népdalok a magyar tudomány megvilágításában. (I. évf.) Ernyei Józsefnek 1922. decemberében a Magyar Etnográfiái Tár-