Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 538
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 540 pútoknak. — Schtrarzer Jenő: Magyar huszárok a világháborúban. ({íarraadik közlemény.) Az 1915 szeptember 22-én Zeleznicánál vívott ütközetet, a Farkas-lovaskülönítmény Darachów és Brikula közötti rohamait 1915 szept. 7-én s a Gontovánál gyalogság ellen végrehajtott lovasroha mot ismerteti. — Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. (Hatodik közlemény.) A drezdai Johanneumban és a királyi könyvtárban, továbbá a karlsruhei badeni nagyhercegi régészeti énéprajzi múzeumban s a nagyhercegi levéltárban őrzött magyar eredetű vagy vonatkozású emlékek leírása. — A „Tárca" rovatban Pileh Jenéi Fábry Mihály altábornagy hagyatékát (1309) közli. — A „Hadtörténelmi okmánytár" báró Mecséry Dániel altábornagy önéletrajzának második közleményét tartalmazza. — A „Hadtörténelmi irodalom" rovatában —y. Auer János Ferdinánd Lukinich által kiadott naplójáról, Beniczky bányavidéki kormánybiztosnak Steier Lajos által közölt visszaemlékezéseiről, Yadnai Emil Conrad és Arz könyveiről, Ernyei József pedig Urbanek cikkéről s a Bellona lengyel folyóirat egy közleményérői szól. Ismertetéseket találunk továbbá a Vojenskó Rozhledv cseh folyóiratról β A litván hadsereg megalakulása (M. Griganavicius), valamint a Teschen megszállása (A. Pekarek) című ugyané folyóiratban megjelent közleményekről. — A füzetet Pileh Jenő beszámolója a Magyar Tud. Akadémia Hadtörténelmi Bizottságának 1923/24. évi működéséről s ugyancsak Pileh nekrológja (az •elhunyt olcsvári Olchváry ödön honvédezredes felett) zárja be. 1925. évfolyam. I—II. füzet. Németnyelvű kivonat a füzet tartalmából. — Α. Α.: Hogyan omlott össze a római védőrendszer Pannóniában? Szerző a római impérium haldoklása keretében Pannónia viszonyait, a tartományra zúduló csapásokát, az általános hanyatlást festi a IV. és V. században, a limes gyengülését, bomlását, mely nem képes feltartóztatni többé a barbár világ rohamait, míg a hunok csapásai alatt a pannóniai tartományok közigazgatási s katonai szervezetének elpusztulása bekövetkezik Sirmium elestével. — Wertner Mór: A nikápolyi hadjárat 1396-ban. (Első közlemény.) Az előzmények, Zsigmond moldvai hadjáratának rövid vázolása után a nikápolyi csatában résztvett nevezetesebb magyar és külföldi vitézek neveit, származását s a vesztett csatából megmenekültek további élettörténetét ismerteti. — Márki Sándor: Haditaníiás I. Miksa király számára. Fronsperger Lénárt ulmi polgár, V. Károly hadibiztosa legkiválóbb katonai, müvében, a „Von Kayserlichen Kriegsrechten" stb. című 1566-ban megjelent könyvben egy' I. Miksa számára német versekben szerkesztett haditanítást tartott fenn. Ε „tanítást" közi: Márki prózai fordításban. — Hiibint Dezső: A váci ütközet 1849 április 10-én. Az isaszegi csata után visszavonult osztrák sereg s az előnyomuló Görgey hadai között Váenál új ütközet fejlődött ki. Az ápr. 10-én lefolyt küzdelmet szerző a csata mozzanatairól készített terepvázlataival teszi még áttekinthetőbbé. — Hajnal István: A lengyel légió utolsó napjai Magyarországon (1849). A magyar történeti irodalomban eddig fel nem használt lengyel források alapján kiegészíti a magyar hadsereg felbomlásakor Törökországba 'húzódott lengyel légió meneküléséről ismert adatokat. — Némelh-Neujahr Lajos: Elfoglalhattuk volna-e Belgrádot 1914 július 25-én? Az akkori helyzet, erőviszonyok s a hadászati érdekek mérlegelése alapján szerző végrehajthatónak tartotta volna Belgrád meglepetésszerű elfoglalását, mely fegyvertény talán az egész szerb hadjáratra döntő hatást gyakorolt volna. — Marschalkó Jenő: A 2. honvéd gyalogezred szerepe a przemysli áttörési kísérletben 1915. évi március 18—19-én. Marschalkó, ki a vár átadását 3 nappal megelőző kitörés alkalmával az ezred egyik csoportját vezette, részletesen s a műveletet végrehajtó csapatok -^empontjából írja le a 23.. honvédhadosztály keretébe tartozó 2. honvéd
