Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 538
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 541 gyalogezred küzdelmeit a sikertelen áttörési kísérlet folyamán. — Gagyi Jenő: Az 1916-i oláh támadás előzményei. A nemzetiségi kérdés keletkezéséig visszapillantva ismerteti szerző Oláhország aspirációit Erdély megszerzésére; a háború előtti években kiélesedett oláh viszony az en ten ti befolyása alatt végre is az oláh hadüzenetre vezetett. A háborút elhatározó koronatanács — bár a győzelmet nem látta bizonyosnak — ο lépésével a nagyhatalmak jóindulatát kívánta megnyerni az oláh egység érdekében. — Rákosi György: A 19. vadászzászlóalj múltja és szereplése a világháborúban. Az 1849-i hadjáratban Windischgrätz iniciativájára felállított vadászzászlóalj régibb történetének rövid ismertetése után annak a világháborúban való részvételéről tájékoztat a közlemény. — A „Tárca" rovatban Pilch Jenő Leiningen-Westerburg gr. ezredesnek, a Mária Teréziarend lovagjának élettörténetéhez közöl a száz év előtti osztrák hadsereg tisztikarának felfogására, körülményeire is jellemző adatokat. — A „Hadtörténelmi okmánytár"-ban Márki Sándor egy 1658-ban Váradon kelt várparancsot, Madzsar Imre a magyar huszárok által Zimonynál 1788-ban véghezvitt vitézi tetteket, J. a borsodi 1805—6. évi nemesinsurrectiót ismerteti. Ugyancsak e rovatban adatokat találunk Gál Sándornak az erdélyi felkelésről (1851) készített terveire s a 14. huszárezrednek a königgratzi csatában játszott szerepére vonatkozólag. — A „Hadtörténelmi irodalom" rovatában —y. gróf Tisza István összes munkáinak IL kötetét, Steier Lajos Görgey és Kossuth című munkáját s Pivánv Jenő könyvét (Magyarok az amerikai forradalomban) ismerteti, Sz. az albán arcvonal összeomlásáról, Emyey József pedig a Bellonu egy cikkéről szól. Tájékoztatást kapunk továbbá A. Przybilski könyvéről (A gyalog légiók I. hadosztályának működése Ukrajnában.). III. füzet. Nekrológ Márki Sándor felett. — Wertner Mór: A nikápolyi hadjárat 1396-ban. (Második és befejező közlemény.) Az első közleményben foglalt névsor kiegészítése után ismerteti Zsigmond diplomáciai tevékenységét,, mellyel az európai államokat szövetségébe vonta, majd az 1396-os hadjáratot, a szerencsétlen kimenetelű nikápolyi csatát, a vert sereg romjainak menekülését s a csatavesztés okait. — Gyidókay Jenő: A magyar nemesinsurrectio 1805-ben. Az Országos Levéltárban végzett kutatásai alapján megcáfolja szerző az 1805. évi insurrectióról Wrede munkája (Geschichte der k. u. k. Wehrmacht) nyomán elterjedt téves adatokat, leírja a felkelés történetét β .József nádornak a sereg szervezése körül kifejtett tevékenységét, közli az insurrectio tisztikarának névsorát s az insurgens hadak beosztását. — Németh Lajos: Az 1914. évi hadjárat Szerbia és Montenegro ellen. (Első közlemény.) A világháború előzményeire vetett rövid pillantás után részletesen és áttekinthetően ismerteti szerző Szerbia földrajzát stratégiai szempontból, a monarchia katonai előkészületeit, majd áttér a hadiesemények megbeszélésére. Tárgyilagos kritikát gyakorol a hadvezetőség tervei fölött. Az első küzdelmek vázolása alkalmával kiemeli a csapatok s a hajóraj monitorainak hősies magatartását. — A „Tárca" rovat Márki Sándor közleményét: Az erdélyi menekültek ügye II. Rákóczi Ferenc korában: a „Hadtörténelmi okmánytár" pedig Lahtier György tábornok jelentését tartalmazza a nagyváradi hadiszergyárról, 1849 júl. 25-én. — A „Hadtörténelmi irodalom" rovatában Aldásy Antal Tóth Zoltán könyvét Mátyás király idegen zsoldos seregéről, Sz. Breit József munkáját a magyaror szági 1918—19. évi forradalmi mozgalmak s a vörös háború történetéről, továbbá a Századok LVIII. évfolyamának 7—10. számait, végül Emyey József a Vojenske Rozhledi folyóiratnak az 1919. évi felvidéki harcokra vonatkozó közleményét ismerteti. — A m. k. Hadtörténelmi Levéltár felhívása a világháborúban magasabb beosztásban szolgált parancsnokok-
