Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 538

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 539 világot vetnek, illetőleg e momentumokat más világításba helyezik. Megjelöli az irányokat, melyekben a további kutatásoknak folyniok kell. — Márki Sándor: A sarkadi hajdúk. A természet által erőssé tett Sarkat! vára Biharban, a három hatalom terjeszkedésének ütközőpontján feküdvén, majd a király, majd a török, majd pedig az erdélyi fejedelem kezére jutott a XVI. és XVII. század folyamán. A folytonos küzdelmekben a saikadiak vitézül harcoltak, többnyire a fejedelem mellett vonván kardot. Rákóczi szabadságharcában elejétől végig híven kitartottak a kuruc zászlók alatt. 1711-ben Sarkad vára kapitulálni kényszerült s a király paran csára leromboltatott. — Gyalókay Jenő: Jellachich hadműveleti tervei 1849 május havában. A bécsi cs. és kir. hadilevéltárban végzett kutatá sok alapján ismerteti szerző Jellachichnak, a Dél-Magyarországon működött osztrák sereg parancsnokának haditerveit, melyek Horvátország különleges érdekeit szolgálták. Szűkebb hazája kedvéért a Bécsből kapott parancsok ellenére az általános stratégiai érdekeket is hajlandó volt feláldozni; látszólagos érvekkel leplezett álláspontját a császár, sőt Weiden tábornagy fővezér sem vette észre. — Schwarzer Jenő: Magyar huszárok a világháborúban. (Második közlemény.) A Synowuczko—Wyzne mellett, a Gniewczynánál, Smidynnél s Grydkinél végrehajtott bravúros fegyvertények leírása. — Varga Sándor: A cebrótc-worobijowkai harcok 191 f> június-július havában, A Willerding Rezső vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló 32. ihadosztály dicsőséges részt vett a Brusszilow-féle nyári offenzíva visszautasításában; a heves orosz támadásokat feltartóztató véres kiizdolmek a magyar csapatok pompás harckészségéről tanúskodnak. — A „Tárca" rovatban Pilch Jenő báró Vécsev Péter tábornok hagyatékát közli. —1 A „Hadtörténelmi okmánytár" báró Mecséry Dániel altábornagy önéletrajzának (1759—1814) első közleményét, az 1797. évi magyar nemeeinsurrectio kimutatását és a magyar vezérkar tervét 1848-ból tartalmazza. — A „Hadtörténelmi irodalom" rovatában Vadnai Emil Rubint Dezső könyvét (Adatok a magyar katona szerepléséhez a világháborúban), ö. az Országos Magyar Régészeti Társulat évkönyvét, Ernyey József pedig a Bellona és Zolnierz Polski c. lengyel, s a Vojenské rozhledy c. cseh katonai folyóiratok cikkeit ismerteti. III—IV. füzet. Lukinich Imre: A szatmári béke előzményei. Ε tanulmány a szerző készülő művének, mely a szatmári béke történetét és az arra vonatkozó okleveles anyagot fogja tartalmazni, egy fejezetét képezi. Korrigálja az eddigi, e tárgyra vonatkozó meghaladott, téves vagy irányzatos beállítású adatokat, ismerteti a békét megelőző hosszas diplomáciai tárgyalásokat β az azokban résztvevők szerepét, működését. — Gyalókay Jenő: Sabac vára 1787—1788-ban. A világháborúban magyar vér ontásával elfoglalt Sabác az 1788/89-i török hadjáratban is stratégiai jelentőséggel bírt Szerző Davidovich ezredesnek eddig ismeretion jelentése s egyéb adatok alapján leírja az akkori vár erődítésoit, állapotát s annak 1788 ápr. 24-én bekövetkezett elfoglalását a császári hadak részéről. — Godányi Ernő: Jellachich tudósítása az 1849 július 14-i hegyesi ütközetről. A Ferenccsatornára támaszkodó délvidéki magyar sereg ellen Jellachich 1849 júl. 14-én támadólag lépett fel, Guyon Richárd hadtestével szemben azonban vereséget szenvedett β visszavonulni kényszerült; az ütközetről a Godá nyitói szószerint közölt — veszteségét leplező — tudósításban értesítette Clam-Gallas altábornagyot. — JNagy Vilmos: A nagyszebeni csata jelentősége és méltatása Erdély felszabadításának szempontjából. Az 1916-i nagyszebeni csata alapját képezte a további győzelmeknek, melyek az Erdélybe orvul betört oláhokat az ország területéről kiszorították β a hadszíntért Oláhországba tették át. A közlemény emléket állít Falkenhayn tábornoknak s a parancsnoksága alatt küzdő magyar és német csa-