Századok – 1925-1926

Értekezések - KRAJNYÁK GÁBOR: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög egyházi vonatkozásai 498

Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög egyházi vonatkozásai. A veszprémvölgyi oklevél, Szent István királyunk e megbecsülhetetlen értékű emléke, vallási vonatkozásában a görög szertartású egyház szellemében készült és mint ilyen, az Árpád-kori görög kultúrának élő tanúja. Jelen értekezés tárgya: kimutatni, hogy az oklevél egyházi része, különösen a poena spirituális, a görög egyház szertartási könyveiből és szokásaiból lett véve, továbbá, hogy a monostor lakói a nagy Szent Vazul rendjéhez tartoztak. Szent István 1001—1009 között a maga, neje, gyermekei és az egész haza üdvére görög bazilissza monostort alapított Veszprémvölgyében. Ezt a történeti fak tumot a tudományos világ a múltban éppúgy, mint a jelenben elismerte és elismeri. Egyesek indokolatlanul felhozott nehézségeikkel szemben a szaktudósok beható, alapos, minden irányra kiterjedő vizsgálata kimutatta, hogy a veszprémvölgyi oklevél megfelel annak a kornak, amelyben készült. Hitelessége ellen eddig komolyabb ki fogások nem merültek fel. Az oklevelet Szent István király udvarában tartózkodó görög papok egyike írta. Az eredeti, Szent István tói szánnazó oklevél megvolt egészen 1109-ig. Akkori szokás szerint egészen viaszba csavarva, lepecsételve, tehát érintetlen, használatlan állapotban. 1109-ben azonban valami peres ügyből kifolyólag az apácáknak elő kellett mutatniok az eredeti oklevelet. Akkor történt, az oklevél első használata, illetve felnyitása. De a felnyitás által a rajta levő pecsét is megsérült, miáltal az oklevél hitelessége is megszűnt. Ezért vált szükségessé a Kálmán-féle renovációs oklevél kiadása. Ennek a renovációs oklevélnek az első felén a Szent István eredeti görög szövegű oklevele, a másik felén a Kálmán-féle renovációs oklevél latinnyelvű szövege van rávezetve. Knnek eredeti, hiteles példánya az, amely a Nemzeti