Századok – 1925-1926
Értekezések - KRAJNYÁK GÁBOR: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög egyházi vonatkozásai 498
S7. ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DON ATIÓJÁN AB GÖR. EGYH. VONATKOZÁSAI. 499 Múzeum levéltárában őriztetik. A belőle 1280—95 között készült hamisított példány az Országos Levéltárban látható. Az oklevél iuxta linguam auctoris graece scriptum est. Az oklevél görög szövegét egyesek a véletlenre bízzák, vagy olyan beállításban kezelik,1 mely az oklevél belső szellemének mond ellent. Szent István elsősorban a görög apácák számára adott ki alapító oklevelet. A dolog természetes rendje kívánta, hogy az általuk értett nyelven legyen az oklevél megszövegezve. Továbbá a görög nyelv általános elterjedtsége, a Byzanccal való gyakori érintkezés, a görög egyház szertartásainak általános ismeretsége, Sa-I állának, Szent István anyjának görög kereszténysége és az a térítői tevékenység, melyet a görög egyház a pogány magyarságnál, a legszigorúbb kritika szerint is, legalább félszázadon keresztül végzett elsőnek, mind a mellett szólnak, hogy a görög nyelv Szent István kancelláriájában nem az exotikumok közé tartozott és hogy a szent királynak is tudnia kellett görögül. Kálmán király természetesnek tartja az ei'edeti oklevél görög nyelvét, mert a bazilita apácák számára adott okmány nyelve más nem is lehetett. Van olyan vélemény is, mely szerint az apácák, ha görög szertartásúak is, de nemzetiségre nézve szlávok voltak s így a görög nyelv érthetetlen oldala az oklevélnek. Itt azonban tudni kell azt, hogy az ó-szláv templomi nyelv a görög nyelv elemeiből lett ó-szláv nyelvvé. Az akkori görög szertartású szláv egyházaknál a görög nyelv egyáltalában nem volt ismeretlen. Igv, ha az apácák szláv eredetűek is lettek volna, amire semmi bizonyíték nincs, a görög nyelvet, mint egyházuk hivatalos nyelvét, érteniök kellett. Egyesek azzal érvelnek az oklevél görögsége ellen, hogy a IX—XI. században az okleveleknek a mai értelemben vett fontosságuk nem volt, mert inkább a bíróság, mint magánszemélyek számára készültek. Ha az apácák nem ismerték volna az oklevél tartalmát, sérelmes ügyeikben hogyan tudtak volna orvoslásért a bírósághoz fordulni? Az oklevelet a lepecsételés előtt felolvasták előttük, vagy betekintésre kiadták nekik s ők bizonyosan magánjegyzéket csináltak mindarról, amit az oklevél a 1 Karácsonyi: Szent István élete 40. és 59. lap: Szent Gellért élete: 77—78. 1. 32*
