Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

A SZÉKESFEHÉRVÁRI PRÉPOSTSÁG ÉS KÁPTALAN EGvHÁZI KIVÁLTSÁGAI. 497 a szentszék apostoli követének (delegatus apostolicus) engedelmességgel tartozik. Nesselrodet a kedvezőtlen döntés nem riasztotta vissza a további küzdelemtől ; közben jóakarója, Spinola nuncius Rómába került és a szentszék államtitkára lett-Az ő pártfogására a kongregáció ismét tárgyalta az. iigyet és 1719 dec. 22-én Tolomay bíboros érvelésére a prépost javára döntött. Ezután még több ízben került a kongregáció elé az ügy, míg végre .1722 augusztus 29-i ülésben elhangzott az utolsó szó: a kongregáció a prépostot kiváltságaiban megerősítette és egyúttal megparancsolta, hogy az; ügyet többé eléje ne terjesszék. Ezzel a pár évtizede folvó, sokszor heves, elmérgesedett harc véget ért.. A prépost meg lehetett elégedve az ítélettel; az esztergomi érsek olyan leckében részesült, amilyet semmiesetrfr sem várt. # Nesselrode 1729-ig élvezte még préposti javadalmát és kiváltságait, azután lemondott (!) rokona, gróf Bertram Ferenc javára, aki a káptalan visszaállításáig s a püspökség fölállításáig viselte e méltóságot. Mikor Mária Terézia 1777-ben Székesfehérvárott a püspökséget megalapította, a prépost és az őrkanonok kiváltságos helyzete is megszűnt; birtokaik részint a püspökség és a káptalan javadalmazására fordíttattak, részint a kegyes tanítórend birtokába kerültek. A nagvmultú, nagytekintélyű prépostságból és káptalanból, mely annyi jeles és kiváló férfiút adott a magyar katholikus egyháznak és hazának, alig maradt valami: a nagy gazdaságnak csak töredékes maradéka, a régi nagyságnak halvány, el-elmuló, tünedező emléke... Sebestyén József. Századok. 1926. I—III. füzet. 32