Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

496 sebestyén józsef. adta, az akkori esztergomi érsek, Vitéz János ez ellen nem is tiltakozhatott, mert a király őt Visegrádon fog­ságban tartotta. d) X. Leo bulláját soha ki nem hirdették és a gya­korlatban soha nem is alkalmazták. p) Ha a székesfehérvári prépost kiváltsága csak­ugyan érvénybe lépne, akkor megtörténhetik az, hogy némelyik püspök egyházmegyéje jó nagy része fölött elveszítene a joghatóságot, anyagiakban pedig a tizedek elvesztésével annyira megrövidülne, hogy jövedelme is alig maradna. Az érsek mindezen lépéseken kívül, hogy ügyének teljes sikert biztosítson, megnyerte III. Károly diplo­máciai támogatását is, aki .1718 május 15-én meghagyta római követének, gróf Gallaschnak és Schrattenbach bíborosnak, hogy illetékes helyen minden erejükkel támogassák az esztergomi érseket; hassanak oda, hogy a prímás védekezését is meghallgassák, a hozott ítéletet függesszék föl és csak mind a két fél meghallgatása után döntsenek. A kongregáció ezek után ugyanazon év december 17-én ismét tárgyalás alá vette az érsek és a prépost ügyét; a döntés azonban ismét Nesselrodenak kedvezett, mert a kongregáció megmaradt előbbeni álláspontja mellett. Az érsek persze az újabb kudarcba sem nyugodott bele s új kihallgatást kért; ezalatt pedig III. Károly római követe és Schrattenbach bíboros útján igyekezett a talajt kedvező hangulatra előkészíteni. Nesselrode is kapott a királytól egy erélyes figyelmeztetést, amely­ben szigorúan meghagyták neki, hogy a székesfehérvári tizedek ügyében beadott panaszát a kúriától vonja vissza, mert ellenkező esetben kénytelen lenne a király vele szemben az ország törvényei szerint eljárni. (L. I486, év 44. és 45. § és 1574. 26. §.) Utasította egyben a király a római követét arra is, figyelmeztesse a kon­gregáció atyáit, ne döntsenek a tizedek ügyében, mert ezáltal a magyar király jogait sértik meg. Az a szelíd politikai nyomás, melyet III. Károly Rómában gyakorolt, meghozta a kedvező eredményt; a kongregáció 1719 július 8 és augusztus 26-i üléseiben kimondotta, hogy a székesfehérvári prépost kiváltsága •érvényes ugyan, az esztergomi érseknek azonban, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom