Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

AZ ELEMI OKTATÁS FŐVÁROSUNKBAN A TÖRÖK KlC'ZÉSE UTÁN. 37 június 20-i kiváltságlevele alapján egy kis szláv (illyr) plébánia keletkezett. Keresztély Ágost esztergomi érsek 1712-ben megerősíti parochialis jogaikat a Vízivárosban, Tabánban és Üjlakon, általában Buda egész területén élő szlávok felett.1

Már említettük, bogy a Vízivárosban is volt egy kis iskolájuk. A Tabánba két társukat küldötték, kiknek itt 1692-ben szerény bajiékot emel a város. Templomul a mai plébániatemplom helyén álló mecsetet jelölik ki számukra, mely török külsejét csak 1728-ban vetette le. Hogy némi jövedelemre tegyenek szert, 1697-ben néhány boltot vagy műhelyt (officina) építenek a Tabánban s azok bérét szánják a templom és iskola céljaira. Mikor kezdődött a Tabánban a katholikus oktatás, nem tudjuk. De a város 1706 táján már egy házat vesz az elemi iskola számára, melyet a templom gondnokai 1724-ben eladnak s másikat vásárolnak helyette. Ez az utóbbi ház a templomudvar mellett feküdt s előbb Bergasi Károly császári kapitány bírta, aki kikeresztelkedett török, illetőleg bagdadi származású arab volt s 1696-ban a Rác-fürdőt kapta bérbe a kamaraigazgatóságtól.2 Ebben a házban működött az iskola, míg egy másik részében az elöljáróság tartotta üléseit. A tabáni katholikusoknak ugyanis saját bírájuk volt, kit a budai városi tanács nevezett ki. Bár a németek sokkal kisebb számban voltak, mégis az itt tárgyalt korszakban majdnem kivétel nélkül német nevű tanítót találunk, aki azonban kétségkívül szerbül is tudott és úgylátszik rendesen szerb segédtanítót tartott. Névszerint ismertek: Miedl János Henrik (1722—1723), Pollermann (1728), Daniel (1730), Eberwein (1731), Haintz József Kristóf (1737), Windisch János Frigyes (1741), Szobetzkv Bertalan János (1745—1747 szept. 28), Finger Antal (1747 szept. 29—1758 nov. 6), Ludwig József (1758 nov. 9—1762 ápr. 24-én történt elbocsátá-1 Orsz. Levéltár: Acta Jes. Bud. 19. es. 1. és Némethy Lajos: A Budapest-vízivárosi Erzsébetiek. 8. 1. 2 Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története 167. 1. — Orsz. Levéltár: Cam. Exped. 1697. Nr. 81.; Miller Historiographia pag. 149. A Ferenc-rendiek 1868-ig működtek a Tabánban. L. Némethy: Series parochiarum et parochorum archidioecesis Strigoniensis. Strigonii 1894. — Bergasiról, ki rendesen „Bergasi Carolus von Babilon" néven írja alá magát (így Orsz. Levéltár: Cam. Memoralien und Anbringen Β. Nr. 5. és 151.), 1. Gárdonyi Albert i. m. Századok 1916, 603. 1.