Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

36 MADZSAR IMRE. ami a régi időkben az elemi iskolákban gyakori De tudott egy szláv nyelvet is és így tanított a Vízivárosban lakó horvátok vagy rácok ferencrendi lelkészeinek kis iskolájában is, bár itt csupán a tandíjból volt mintegy 5 forint évi jövedelme. A magyar-német iskolában télen 30, nyáron 60 tanulója van. Két segédtanítójának egyenkint 18 forintot és élelmet ad. A Horvát városban is keletkezett egy elemi iskola a Horvát- (ma Ganz-) utcában a bezárt temető közelében. A mai Erőd- és Kapás-utca között a bástyafal tövében húzódó területet 1695-ben jelölte ki temetőnek a kamaraigazgatóság, minthogy e célra a várbeli Nagyboldogasszony-templom körülépített szűk környéke kevésbbé volt alkalmas. Mivel azonban az 1738—39-i dögvész idején néhány járványban elhaltat is temettek ide, a tanács bezáratta a temetőt.1

A budai számadáskönyvek szerint Salamon János horvátvárosi tanító 1726-ban 48 forintot vett fel. Mivel itt a tanítónak állandóan 12 forint a fizetése, Salamon tanító már legalább négy esztendeje lehetett alkalmazásban. Ismerjük még Penigl (Pingei) Péter (1730—1738), Nase János (1744—1747) és M illy Gergely (1748-tól; szül. 1723.) tanítók neveit. Utóbbi 1753-ban a Nagyboldogasszony templomában is orgonista, 1774-ben pedig a temetőkápolna gondnoka. A horvátvárosi tanító valami kertet vagy gazdaságot is művelt (aliquam propriam habet oeconomiam) s emiatt kapott a várostól lakáson kívül csak 12 forintot készpénzben s körülbelül ugyanennyit a tandíjból, pedig segédtanítójának az élelmen kívül 20 forintot fizetett. Tanulói számát 1771-ben 70—90-re teszik. A török uralom óta Budán maradt vagy azóta megtelepedett görögkatholikus rácok és katholikus horvátok természetes lelki gondozói azok a bosnyák rendtarmánybeli szláv nyelvű ferencesek voltak, akik önfeláldozóan működtek itt már a törökök idejében. A visszafoglalás után a Yizivárosban építenek kolostort (ma az Erzsébet-apácák kórháza), mely körül I. Lipót 1691 1 Miller Historiographia Ecclesiarum L. R. Civ. Budens. Különös, hogy az 1732-i cano-nica visitatio (Orsz. Levéltár Acta Jes. Bud. 4. es. 43.) nem említ itt tanítót, holott az egyidejű budai számadáskönyv szerint ekkor Penigl Péter mű"ködik a horvátvárosi iskolában. A régi Horvát-utcáról 1. Schmall Lajos Buda-Pest utcái és terei. Budapest é. n. 40. 1. jegyzet.