Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar szó 210

210 TÖRTÉNETI IRODALOM. 210-longásokról szól. Kőszeg városa, miután gróf Nádasdy és a Pathiak a területet elfoglalva akarták tartani, küldöttséget menesztettek Bécsbe és a palatínushoz. A küldöttség eredményt csak az utóbbinál tudott elérni, aki megparancsolta a terület átadását. Nádasdy a palatínus parancsának nem tett efeget. 1641-ben újabb küldöttség ment Bécsbe, ahol biztosok kiküldését rendelték el. Ezek 1641 júl. 22-én meg is érkeztek. A biztosok júl. 24-én kiszállottak a vitás területre helyszíni szemlére. Mindkét fél tanukkal jelent meg, akiknek meghallgatása után a biztosok a vitás területeket a városnak ítélték oda, s ezzel a 100 év óta húzódó ügy befejezést nyert. — 39., 40. szám. a. j. : Gróf Zrínyi Péter regimentje Kőszegen. A városi jegyzőkönyvekből az idegen katonák (olasz, német, horvát) bekvártélyozására vonatkozó adatokat közöl. így 1644-ben gróf Zrínyi Miklós ő felsége parancsára magyar lovasságot kívánt elhelyezni. A város küldöttséggel járult a grófhoz, hogy a lovasságot helyezze valamelyik uradalmi községbe, mert a város erre nem alkalmas, a lakók kézművesek, akiknek nincs földjük, rétjük. A város 300 birodalmi tallérban egyezett meg. 1647-ben ő felségétől parancs érkezett, melyben meghagyta gr. Zrínyi Péternek, hogy horvátokat szállásoljon el, akiknek kiegészítési állomáshelye Kőszeg legyen. A városi tanács megbízottait Bécsbe küldte, hogy tárgyaljanak s egyezzenek meg a gróffal és Paraminszky ezredessel, hogy csak az ezredes maradjon a városban, a legénység azonban a vidéken szállásoltassék el. Ha a horvátokat kvártélvoznák ide, a tanács előre megállapította az ellátást. Gr. Zrinyi Péter közbenjárására ő felsége megengedte, hogy a katonaság egy része a kőszegi uradalomhoz tartozó helységekbe és Sopron vármegyébe szállásoltassék el. — 46., 47. szám. a. j. : Kőszeg osztrák követelések ellen 1642-ben. A gyakori verbuválások, a bekvártélyozások, a katonák garázdálkodásai próbára tették a polgárság türelmét; a különféle címek alatt követelt contributiók életerejét emésztették. De az osztrák kincstár a hosszantartó háborúk miatt szorult helyzetben volt. Pénz kellett. Amit lehetett, a város teljesített. A jogtalan követelések ellen azonban állást foglalt. 1642 júl. 19-én leirat érkezett, hogy az alsóausztriai kormányzat minden 15 ház után 3 hónapra egy gyalogosnak kiállítását rendelte el, s miután Kőszegnek 342 háza van,, állítson büntetés terhe alatt 6 forint zsolddal ellátott 22—23 embert, továbbá fizessen az alsóausztriai kormányzatnak minden kémény után 1 forintot. 1642 ezept. 30-án császári parancs is érkezett a városhoz, mely felszólította, hogy az 1590. évtől esedékes hátralékokat 2 hónap alatt fizesse be, különben katonai executióval fogják sújtani. A város több parancsnak eleget tett. Annál nyomatékosabban tiltakozott a ház, kéményforint és egyéb contributiók ellen. Panaszkérvénnyel fordult ő felségéhez, aki azt a kamarának adta ki véleményezés végett. A kérvény hosszú hivatalos útra terelődvén, az a felfogás alakult ki, hogy jobb lesz az ügyet a többi eltemetett akta mellé helyezni. A jegyzőkönyvekben azután többé a jogtalan osztrák követelésekről nincs említés. Magyar Jövő. 1923., 291. szám. Ferray Gyula: Diósgyőr fénykora. Történelmi adatokat közöl Anonymustól kezdve 1674-ig, midőn a bujdosó kuruc hadak megrohanták Diósgyőrt és felégették. — Csintalan József: A tapolcai apátság. Szenarcy és Borovszky művei alapján írt rövid történet. — Leszik Andor: A régi Miskolc. A városra vonatkozó száz év előtti adatok. — Nyiry Dániel: Summálás Egerben. Miskolc város számadási könyveiből az 1678—79. évi adózásra vonatkozó bejegyzéseket közöl. Magyar Szó. (Eger.) 1923., 263. szám. Kossuth Lajos turini száműzetéséből az egriekhez. Kossuthnak 1867 okt. 24-én kelt s Tavasy Antal polgármesterhez intézett levele egész terjedelmében, melyben a várost