Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egri Népujság - 208
208 TÖRTÉNETI IRODALOM. 208-rényi József báró: Visszaemlékezés a múltba. — 122. sz. Károly király igazmondás-szeretete. — 128. ez. Károly király és a lengyelek. — 134. ez. A Magyar Nemzeti Bank történelmi előzményei. — 140. sz. A fajvédelem gyakorlatban. — 146. sz. Ferenc Ferdinánd és a magyarok. — 152. 6z. Károly király békeszeretete. — 158. sz. Erzberger szerepe a háborúban. — 164. sz. Ferenc Ferdinánd és Kossuth Lajos. — 169. sz. A bajor kormány békekísérlete. — 174. sz. A bolgár áttörés — Erdély védelme. — 180. sz. A vég kezdete. (A császári manifesztum kiadatásának története). — 186. sz. Utolsó látogatásom Sinajában. — 191. sz. Aggodalom a Kossuth névtől. — 197. sz. Kihallgatás Ferenc József királynál. — 209. sz. Ernst Günther schleswig-holsteini herceg. — 221. sz. Az „őszirózsás" forradalom. — 238. ez. A koaliáó válsága. — 244. sz. Kossuth Ferenc kabinet alakítási terve. — 250. sz. Tisza István redivivus. — 256. ez. Látogatás Pranginsban. — 191—241. sz. Ferenc József politikai és magánlevelei. A bécsi udvari levéltár anyagában Ernst Ottó tekintélyes számú, eddig ismeretlen levelet talált Ferenc Józseftől. A levelek a király gyermekkorától a 90-es évek közepéig terjedő időben keltek. Magyar szempontból Marczali Henrik kíséri jegyzetekkel a levelek itt közzétett szövegét. — 232. sz. Görgey és Kossuth. Részletek Steier Lajoe e címen megjelenő munkájából. — 256. sz. Windischgraetz tábornagy pénzt ktr Ferenc Józseftől a forradalom leveréseért. Ε tárgyú folyamodványának közlése. Békés. 1923., 10., 12., 14. szám. Scher er Ferenc: A gyulai német családi nevek. A gyulai németek betelepülésének vázlatát adja. 1717-ben Temesvár elestével a Maros—Tisza-szöge felszabadult a török hódoltság alól, s a Hofkriegsrath a pusztaságokra birodalmi németeket hívott be. Így tett 1724-ben Harruckern György is, aki Eleken Elsaseból, Lotharingiából, Württembergből behívott németeket telepített. Ugyanezen évbpn települt a gyulai németváros is. Szerző öt cikkben a nevek értelmét, a családi nevek keletkezésének történetét, a legrégibb gyulai családi neveket, a német családi nevek földrajzi elterjedését, a ma is élő családi nevek magyarázatát adja. Budapesti Hírlap. 1924. 92. sz. Sebestyén Gyula: Gesta Hungarorum. Mondatörténeti vizsgálódás, inkább irodalomtörténeti jelentőségű. — 98. sz. —y: Békefi Rémig. Nekrolog. — 99. sz. Takács Sándor: Verébirtás. XVII., XVIII. és XIX. századi, a verébirtás kötelező voltáról szóló statútumok ismertetése. — 1,03. sz. A kuruciilág vége. Lukinich Imre ismerteti az Akadémiában tartandó felolvasását a szatmári békéről. — 111. ez. V. Α.: A Hunyadiak kora bizánci megvilágításban. Laonikos bizánci történetíró müvéből ismerteti a török-magyar harcokról szóló réezeket. — 112. sz. L. G. : Kossuth fiaihoz. A cikk Kossuth két kiadatlan levelét publikálja. Londonból 1854- és 1855-ben kelt születésnapi üdvözlet fiainak. — 180. sz. Hamvas Béla: Árpád sírja Alsó-Ausztriában? Liglwanger Herman feltalálni véli Árpád sírját a reginhartetorffi kápolna tövében. — 198. sz. Takács Sándor: Duskás Ferenc főbíró. A török hódoltság korabeli főbíró jelentős szolgálatokat tett városának Debrecennek s vidéke magyar lakosságának. — 232. sz. Tisza István gróf és a magyar nép. Herczeg Ferenc beszéde a Tisza-emlékünnepen. — 248. sz. Hamvas József: Fraknói Vilmos. Nekrolog. Egri Népújság. 1923., 226., 227. szám. Bóbik Gusztáv: Knézich Károly. Mint Knézich volt hadsegéde, 1849-ben, a tábornok 1849-i szereplésére és hadi működésére vonatkozó emlékeit írja le a fegyverletételig midőn orosz fogságba került, s Aradon kivégeztetett. — 1924., 127., 147., 148. szám. Breznay Imre: A két Lenkey. A württembergi ezred huszár -századosáról ír, aki a szabadságharc kitörésekor, otthagyván ezredét, 131 magyar huszárral Marianopolból hazajött, hogy az ország védelmében részt-
