Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Kőszeg és Vidéke 209

TÖRTÉNETI IRODALOM. 209-vegyen, s további sorsáról. Továbbá bátyja, Lenkey Károly sorsát ismerteti, akit 12 évi várfogságra ítéltek. Egyházi Szemle. (Temesvár.) 1924. 9—10. sz. Szentkláray Jenő: Versec és vidéke a török uralom után. Időrendben foglalt levéltári adatok az 1717—1755. évekből. Felső-Torontál. (Nagyszentmiklós). XXXIII. évf. 1924. 19. sz. Kühn Lajos: Csanád és Bessenyő a török hódoltság idejében. Evlia Cselebi naplója nyomán e két szomszédos helység leírása. Hajdúföld. 1924., 31., 34—43., 46. szám. — ón: Debrecen az első orosz megszállás alatt 1849-ben. Hivatalos feljegyzések alapján a július 3-tól 7-ig, az oroszok kivonulásáig terjedő napok történetét írja meg. Szól az orosz csapatok viselkedéséről s a lakossággal szemben tanúsított bánásmódjukról. — 61., 64. szám. —ón: Az 1848 március 15-i események hatása Debrecenben. A pesti események híre korán eljutott Debrecenbe. A márciusi 12 pontot pár nap múlva széltében olvassák itt is. A városnak a diétái követeitől tudósítás érkezett a történtekről a város elöljáróságához. A tudósítás tárgyalására és a követeknek adandó utasítás ügyében a polgármester márc. 19-én közgyűlést hirdetett. Ünnepi hangulatban kezdődött a tárgyalás s Kossuth indítványaihoz, a pesti 12 ponthoz örömest járultak hozzá, s ennek elismeréséül a városi nyomdában cenzurátlanul nyomatták ki és szabadnak nyilvánították. A közgyűlés elhatározta a nemzetőrség azonnali megszervezését, a gyűlések nyilvánossá tételét. A nép kívánságaként indítványozták, hogy a követek ezentúl a város egész lakosságához címezzék tudósításaikat. Még egy indítványt terjesztettek elő, hogy a 12 ponthoz még egy 13-ikat csatoljanak. Ez: mondassék ki törvényben, hogy ő Felsége, a király minden évnek legalább felerészét áz országban töltse. Március 21-én újabb közgyűlést tartottak, melyen Komlóssy László városi követ levelét olvasták fel, melyben az országgyűlési küldöttség lelkes bécsi útját, Kossuthnak népszerűségét a bécsieknél, a nádorral folytatott tárgyalásokat, a királyi kihallgatást, Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezését közölte. A levél felolvasása után elhatározták, hogy a királyhoz, a nádorhoz hálafeliratot, gróf Batthyányhoz örömnyilvánító, Kossuthhoz pedig köszönő iratot intézzenek. Hirnök. (Kolozsvár). 1924. 19—20. sz. Juhász Kálmán: A csanád< püspökök joghatósága a Temesi Bánság időszakában. A bánsági kormányszéknek az egyházi közigazgatás jogkörébe való illetéktelen és erőszakos beavatkozásának rajza, a bécsi udvari kamara levéltári anyaga alapján. Kőszeg és Vidéke. 1924., 6. szám. a. j.: Kőszeg város magyar prédikátort fogad fel és születési bizonyítványokat állít ki. A városi jegyzőkönyvek alapján az 1614. évbeli magyar prédikátori állásra s ezzel járó fizetésre vonatkozó adatokat közöl. — 28. szám. a. j. : Jurisits Miklós és Kőszeg város közti egyezség. Jurisits Miklós, Kőszeg város hős védőjének halála után a zálogképen bírt vár és uradalom egyenes leszármazott híján, Mihály nevű testvérének fiára, Miklósra szálltak, aki a város polgárságával szemben hatalmaskodott és erőszakoskodott. Jurisits Miklós túlkapásait az udvar is megsokalta; s ezért egy bizottságot küldött, hogy az ellentéteket kiegyenlítse. Háromszori összejövetel után végre létrejött a megegyezés, amit a kiküldött bizottság 14 pontban írásba foglalt s 1568-ban a király is jóváhagyott. A cikk végén a 14 pont ismertetése következik. — 35., 36. szám. a. ).: Kőszeg város és Nádasdy Ferenc nagy határvillongása. Levéltári okmányok alapján azt a határvillongást ismerteti, mely Nádasdy Ferenc, Vas megye főispánja és a város között száz éven át eok perlekedésre és erőszakosságra adott okot. A város polgárai sikeresen védelmezték a város kiváltságait. Ε cikk az alsóerdei határvil-Századok, 1925. IV—VI. füzet. 14