Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 207

TÖRTÉNETI IRODALOM. 207-Wurzbach-Taimenberg·), továbbá az irodalom (Ebner-Eschenbach, Rosegger), a műipar (Lobrneyr), az építészet (Wagner),, a zene (Goldmark) s a színművészet (Baumeister, Girardi) elsőrendű képviselői. A gyűjteményből bennünket közelebbről Redlich Oswaldnak I. Ferenc Józsefről adott jellemzése érdekel; feladata nem volt könnyű. A rendelkezésére bocsátott tér szűke miatt csak vázlatot nyújthatott, de ebben a vázlatban mindazt adnia kellett, amit az elhányt államfő közel hét évtizednyi uralkodása legjellemzőbb tényeinek s egyénisége legjellemzőbb vonásainak tartott, sőt érintenie kellett azon okokat is. melyek a monarchia felbomlásával összefüggésben állanak. A jellemzés, bár a magyar vonatkozások egyik-másikához talán szó fér, egészben véve egy tárgyilagosságra törekvő történettudós értékes és művészi munkája. Igen érdekes Friedjungnák Körber Ernő osztrák miniszterelnökről megrajzolt képe is, melyben azonban már tagadhatatlan ellenszenv nyilatkozik meg a magyarokkal, illetőleg a mind erősebbekké váló függetlenségi törekvésekkel, s a vezető magyar politikusokkal szemben; az az álláspontja, hogy a monarchia felbomlásának legközvetlenebb okai azokban a magyar parlamenti küzdelmekben keresendők, melyek előbb gazdasági, majd katonai kérdésekben mind nehezebbekké tették a monarchia két felének megértő és együttes munkáját, s melyek a nemzetiségi törekvések nem sejtett megerősödésére vezettek az örökös tartományokban is. A magyar szempontok meg nem értése, illetőleg a magyar politikai törekvések jogosultságának tagadása, mely Friedjung egyéb műveit is jellemzi, — jellemző alapvonása a Körber-tanulmánynak is. Éppen ezért örvendenünk kell annak, hogy e kötetben helyet kapott Angyal Dávid okos és higgadt jellemrajza gróf Tisza Istvánról, mely a vitatott kérdéseket és elveket más szempontok ezerint mutatja be és a magyar törekvések elbírálása tekintetében a mérsékelt magyar álláspont elvi alapjai figyelembevételének szükségét vitatja. —ch —e„ Folyóiratszemle. A Nép. 1923., 141. ez. Tóvölgyi Elemér: Nagy Kossuth Lajos üzenete. Tóvölgyi nagyanyjának Kossuth két levelet írt Turinból 1872 jún. 17. és 1884 szept. 7-i kelttel. A két levél szövegét közli. — 1924., 68. sz. „Nem tudom meddig leszek veletek..." Kossuth Lajosnak fiaihoz írt levelének szövegét közli. London, Ápril 22. 1854 kelettel. A levél eredetije· Kvassay Mártának, Kossuth Ferenc sógornőjének birtokában van. Az Újság. 1924. 40—67. sz. Werkmann Károly báró: Az összeomlás igazi okai. A monarchia utolsó napjainak főbb eseményei a király okt. 16-án kiadott manifesztumától nov. 9-ig, II. Vilmos császár lemondásáig, párhuzamosan és időrendben terjeszkedve ki a nemzeti államok megalakulására. — 75. sz. Felszabadul Kossuth Lajos hagyatéka. Ballagi Aladár nyilatkozata Kossuth eddig zár alatt tartott iratainak tartalmáról. — Szte-