Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Chronologia. Ism. Hajnal István 196
196 TÖRTÉNETI IRODALOM. 196-nek tűnik fel ez összefoglalásban. De ez talán csak egyéni kívánságunk, melyre a mi tanulmányaink speciális iránya visz bennünket. Tekintettel arra, hogy a magyar heraldika csak a középkor vége felé, s inkább szomszédaink hatása alatt indult erősebb fejlődésnek, a mi címeres emlékeinknél e szempontnak nincs nagyobb gyakorlati fontossága. A messzi összefüggésekre különben figyelmeztet a szerző azzal is, hogy a terminus technikusokat nemcsak németül, hanem franciául is idézi, s hogy az angol címertan sajátos vonásait is érinti. A szöveget kellő számú és jól megválasztott ábra kíséri. Hajnal István. Szentpétery Imre: Chronologia. (A magyar történettudomány kézikönyve, Π. kötet, 5. füzet.) Bpest, 1923. 1-42. 1. + 2 mell. A szerző oklevéltani naptárával célszerűen egy egészbe dolgozott munka ez az összefoglalás. Tudománytörténeti áttekintés vezeti be, mely az időszámítás történetének oly széles köröket érdeklő fázisait adja elő; majd az időszámítás csillagászati alapjait magyarázza világos rövidséggel. A naptárreformoknak s a chronologia elemeinek vázlatában részletesen tájékoztat az időszámításnak és keltezésnek ténylegesen használatban volt módjairól és formáiról, gazdag példákkal kísérve fejtegetéseit kivételes esetekre vonatkozólag is. Nemcsak hogy tekintetbe veszi a legújabb tudományos eredményeket is. de számos új megoldást találunk a magyar gyakorlatra vonatkozó példák között, melyek a szerzőnek az utolsó években elért s eddig még ismeretlen eredményei. Ε részletekkel mintegy önkéntelenül is rávezeti az olvasót az időmeghatározás, a keltezések megoldása körül felmerülhető problémákra, önálló kritikára szoktatván azt. Érdekesek azok a részletek, amelyek egyes vidékek népszerű időszámításáról szólnak, olyanokról, melyeknek nyomai egy emberöltővel ezelőtt még észlelhetők voltak, de most már feledésbe mennek; valamint érdekesek a művelt közönség előtt a magyarázatok is, melyekkel a most különböző nyelvekben használatos időjelző kifejezések eredetéről ad felvilágosítást. Nem marad meg a régibb korok időszámításának fejtegetésénél, hanem szól az újabb idők szokásairól is; foglalkozik a legújabb naptárjavítási kísérletekkel is, a kérdésekkel, amelyek a köznapi életre is jelentősek ma is. Világosság jellemzi e kis munkát, s gond és óvatosság mondanivalója formájában, kiválogatásában s éppen ezáltal fog tanító s gyakorlati céljának minden tekintetben megfelelni. Végén két sikerült s igen használható táblázatot mellékel; az egyik adott dátumok heti napjainak kikeresésére szolgál, a másik pedig Juliánus és Gregoriánus örökös naptár. Hajnal István.