Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Chronologia. Ism. Hajnal István 196

TÖRTÉNETI IRODALOM. 197-Benvenuto Coglievina: Die Homerische Medizin. Eine medizin-kulturhistorische Studie. 52 lap. Leuschner & Lubiensky. Graz—Bécs—Lipcse, 1922. Ára 300 osztrák korona. A homerosi gyógyászatot alaposan ismerő, helyes szempontokból megvilágító munka. A szerző megállapítja, hogy ez a gyógyászat is először az empirián fejlődött ki s csak utólag bővült misztikus ékítményekkel (pl. varázsló formulákkal). Homeros gyógyászata nagyobbrészt sebészet. Asklepios tanítója: Cheiron centaur neve is χειρ, vagyis kézből származott, s így szintén sebészeti foglalkozásra utal. Az eredeti görögön kívül nem nehéz kimutatni a phöniciai és egyiptomi befolyást sem a homerosi gyógyászatban, főleg — szemben az Odysseával — az Iliasban. Így pl. a Homeros által ismert holttest-bebalzsamozás kétségtelenül egyiptomi eredetű. Az egészségügyi személyzet két legkimagaslóbb alakja: Machaon és Podalirios, a belgyógyász és sebész, Asklepios fiai. Mind a kettő egyúttal hadvezér is. Ök „osztogattak parancsokat az orvosoknak is". Gyógyászathoz értettek Homeros szerint még Achilles, Patroklos, Nestor (utóbbi az „első segély'" terén), s Agenor. A voltaképeni betegápolást nők végezték. Behatóan ismerteti szerzőnk az első sebkezelés technikáját s a divó kötözést egy sorozat hadisebesülés leírása kapcsán. A belgyógyászat fejezetébe vágnak azok a járványok is, amelyekről Homeros megemlékezik s amelyek többnyire az állatokat is, nemcsak az embereket, megtizedlték. Szerzőnk behatóan és egyenkint foglalkozik velük. Figyelemreméltóak Homeros gyógyszer- s méregtani verses feljegyzései. Fájdalomcsillapító, fájdalomszüntető, búfelejtető, hallucinációkat okozó, sebesülteket erősítő, nyilak hegyén applikált emberirtó stb. szerekről olvashatunk, melyek egvrészét mézzel (tehát ízjavítóval!) kevernek össze. Ε néhány sornyi ismertetés is elegendő lesz ahhoz, hogy lelki szemeink előtt rövid percekre felelevenedjék az eszmékben és szépségekben oly gazdag homerosi világ. Találóan fejezte ki egykor Wundt abbeli kételyeit, ha „vájjon az újabb művészet és tudomány hozott-e létre oly férfiakat, akik tehetség dolgában egy Homerost és Sophoklest, egy Platót és Aristotelest felülmúlják"? Homeros az ő nagy művészi genialitásával meg tudta helyesen látni mindazt a sok gyógyászati vonatkozást·, amelyet eposzaiban megörökített. Kétségtelen, hogy ehhez nem volt szükséges, hogy maga is orvos, és pedig katonaorvos lett légyen, mint ahogy észleleteinek tökéletessége, ismereteinek gazdagsága következtében Frölich hitte volt. Az élvezetes olvasmányt szívesen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Győry.