Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Pigler Andor: A győri Szent Ignác-templom és mennyezetképei. Ism. Oroszlán Zoltán 185

TÖRTÉNETI IRODALOM. 187-pontosan, levéltári kutatásokkal megállapított sorát adja azoknak a művészeknek és jobb mesterembereknek, akik a templom díszítésében részt vettek. Így a gazdag s ízléses stukkódíszítés Jakob Schlag bécsi mester műve, ki azokat a XVII. század hetvenes éveiben készítette. A szószék, melynek művészi értéke is igen jelentős, Georg Raphael Donner pozsonyi tanítványának, Ludwig Godenak műve. Ezzel kapcsolatban megkíséreli Gode egyéb műveire is reámutatni, amelyeknek végleges odaítéléséhez azonban még pontos kutatások szükségesek. Már maga az a tény, hogy Ludwig Gode szobrászművészt kiemeli az elfelejtettség és ismeretlenség homályából, jelentős érdeme Pigler munkájának. Beszél a XVIII. század negyvenes éveiben készült templomi padok díszes, bár mértéket tartó faragványairól, amelyeknek mesterét azonban meg nem állapíthatta. A hatalmas főoltár, mely a XVII. században divatos „theatrum saerum"-ok kissé leegyszerűsödött stíljében fogantatott egy ismeretlen művész agyában, elkészítői: építésze, szobrásza, stukkoborítója mind bécsi művészek és mesterek voltak. Az oltárképnek művésze pedig Paul Tróger volt, aki 1744-ben készítette el a loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázoló hatalmas méretű oltárképet; majd még ez évben s később 1747-ben hónapokat töltvén Győrben, megfestette a templom nagyméretű freskódíszét is. Szerzőnk most ismerteti Paul Trogernek, az osztrák barokk kiváló festőművészének rövid életrajzát. Az 1698-ban született művész 1726-ban kezdte meg működését Bécsben, hol a legsokoldalúbb művészi foglalkozás közben töltötte életét 1758-ban történt visszavonulásáig. 1762-ben halt meg, mint az egész császárváros szeretett és becsült művésze. Behatóan foglalkozik Pigler Paul Tróger győri szereplésével is. Tróger Michelangelo Unterbergernek, a bécsi művészeti akadémia vezetőjének ajánlatával jött Győrbe, ahol a főoltár képének sikerült kivitele után a freskók elkészítésére is megbízást nyert. Paul Trogernek freskói a templomnak, s a XVIII. századi hazai barokk-festészetnek kiváló művei, amelyek az osztrák barokk-mestert művészi ereje teljében mutatják. Freskóinak tárgyai: Szent Ignác lelkének mennybevitele, az Angyali üdvözlet, a zenélő angyalok csoportja, a négy evangélista és a négy nagy próféta alakja kiváló kompozíciókban érvényesülnek az architektúra megadott keretei között. Igen szép ^ elemzést találunk e freskókkal kapcsolatban Tróger művészetéről, kinek fősajátosságaként képeinek fokozott plaszticitását s koloritjének egyéni színezését emeli ki szerzőnk; Tróger műveiben a tárgyi tartalom és a dekorativ rendeltetés egyensúlya érvényesül. A kötetet értékes levéltári anyag egészíti ki, mely egyfelől a templom történetére vonatkozó eredeti följegyzéseket,