Századok – 1925-1926

Értekezések - KASTNER JENŐ: Kossuth és Mazzini 1

KOSSUTH ÉS MAZZINI. tl Montinak sok viszontagság után csak 1849 májusában sikerült Kossuthhoz elérkeznie Debrecenbe. Akkor, mikor a novarai vereség után az új kormány megbízatását már megsemmisítette, sőt titkos kiküldöttjének sem volt hajlandó őt elismerni. Érdekesek Montinak Debrecenből (xiobertihöz írott levelei, mert azt tükrözik, mily bizalmat öntött belé a Kossuthtal való beszélgetés. Kérve kéri kormányát, hogy ne kedvetlenítse el a novarai kudarc, mert ő Magyarországot erősnek látja. Bem serege Horvátországba készül s mivel a szlávok hajlandóak már megbékélni, hamarosan elér Fiúméba és akkor Olaszországgal összefogva könnyű lesz a győzelem. Kossuth június 1-én futárt készül Torinóba küldeni.1 De hiába volt minden biztatás; Gioberti már nem volt miniszter. Monti, hogy mégis hasznára válhasson a szabadság ügyének, a magyar seregben eddig szétszórt olasz katonákat és tiszteket — mintegy ezerkétszázat — egy olasz légióhan gyűjtötte össze, mellyel — ezredesi rangra emeltetvén — részt vett szabadságharcunk utolsó küzdelmeiben. A függetlenség ügyének bukása után átmenekült légiójával a határon és augusztus 20-án meghatódottan mond búcsút a magyar seregnek. Viddinbe, majd Gallipoliba internálták. Általa, bár nem volt az olasz forradalmár-párt híve, akarta Mazzini eljuttatni első levelét Kossuthhoz.2

Mazzini ugyanis ekkor már Svájcból folytatja propagandáját és a fejedelmek szent szövetségével szemben a népek szent szövetségét akarja megalapítani 1850 júliusában a Comitato Centrale Democratico Europeo-val. Az ő demokratikus eszméi azonban távol állanak a francia forradalom gondolkodásától. Gyűlöli Condillac racionalizmusát. A világot — szerinte — Isten igazgatja s a történet folyását a gondviselés örök törvénye, a hegeli fejlődés irányítja. A népnek, az egyénnek nincsenek jogai — ez anarchiához vezetne —, csak kötelességei vannak 1 L. Ricordi biografiei e carteggio di Vincenzo Gioberti, raceolta per cura di G. Massari III. köt. Torino, 1863. 313. s kk. 11. és Bettoni id. könyvét. 2 A. Monti hazatérése után maga gyűjtötte össze a magyarországi küldetésére és szereplésére vonatkozó okiratokat. Az olasz-magyar diplomáciai összeköttetésre vonatkozólag azonban sem Giobertitől, sem a magyar emigráltaktól — Batthyányi Kázmértól és Teleky Lászlótól —. kikhez fordult, nem tudott adatokat kápni. Az összegyűjtött okmányok alapján Monti életét Bettoni-Cazzago írta meg idézett művében.