Századok – 1925-1926

Értekezések - KASTNER JENŐ: Kossuth és Mazzini 1

20 KASTNER JENŐ: KOSSUTH ÉS MAZZINI. az örök törvénnyel szemben, melynek végcélja az embe­riség békéje és boldogsága. De a fejedelmek nem engedik érvényre jutni a nemzetek e belső szolidaritását. Ezéi-t Mazzini az Isten kegyelméből népük fölött önkényesen uralkodó királyok szövetsége helyett, Isten kegyelméből való köztársaságok közösségének fogja föl Európa jövő társadalmát.1 Az emberiség közös boldogságának meg­valósítására akarja Mazzini Európa minden népének képviselőit egy nemzetközi demokrata szövetségben egye­síteni. S ezért sietett Kossuthtal, aki ekkoriban Kutahyá­ban Törökország foglya volt, de kinek a neve a külföldön is már a magyar függetlenségi és demokratikus eszmék szimbóluma lett, azonnal érintkezésbe lépni. Kossuth levelei Mazzinihoz — melyek jelenleg a római risorgimento-könyvtár tulajdonát képezik —, szám szerint 41, Mario Menghini jó történeti megvilágításá­ban jelentek meg 1921-ben. Egy 1851 március 19-ről keltezett levél vezeti be a gyűjteményt, melyet azonban Menghini tévesen tart első­nek, mert a Nemzeti Múzeum Kossuth-anyagának külön­ben feltűnően csekélyszámú Mazzini-levelei közt van egy ugyanez év január 1-ről, mely már Kossuth levelére felel; Mazzini konstantinápolyi ágense, Adriano Lemmi pedig már 1850 szeptember 3-án arról értesíti Kossuthot, hogy érkezett hozzá egy levél Mazzinitől.2 Mazzini tehát azon­nal a nemzetközi demokrata-bizottság megalakulása után lépett összeköttetésbe Kossuthtal. Ez kezdetben vonako­dott Mazzini ajánlatát elfogadni, mert úgy látta, a köz­társasági eszmék nem találnak talajra Olaszországban s a nemzeti egység megteremtését, valamint a Magyar­országgal való együttműködést megakadályozzák. Ε véleményében még jobban megerősítette egy olasz költő, Giuseppe Regaldi, aki keleti útjában Kutahyán tartózkodva, többször meglátogatta Kossuthot. Óva in­tette őt, hogy Mazzini eszméitől várjon segítséget hazája föl szabadulásához, mert az olasz egység csak a savoyai háztól remélhető. Kossuth véleménye szerint is — bár a köztársaság mellett tesz hitvallást — a függetlenség ügyét nem szabad már eleve a kormányforma kérdésével 1 L. Alessandro Levi: La filosofia politica di Giuseppe Mazzini. Bologna. 1917. 2 Mario Menghini: Luigi Kossuth nel suo carteggio con Giuseppe Mazzini. Rassegna storica del Risorgimento. 1921. Különlenyomat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom