Századok – 1925-1926
Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig 126
„ A MAGYAR NEMES INSURRECTIO REFORMTERVEI 1797-TÖL 1809-IG. 139 Javaslatának magva röviden összefoglalva ez: A magyar nemesfölkelésnek olyan állandó keretre van szüksége, amely — a tüzérség kivételével —- mindenik fegyvernem számára neveljen használható tiszteket és altiszteket. Ezzel elkerülhető volna az, hogy a nádor * az insurrectio részére a hadseregtől legyen kénytelen tiszteket és altiszteket kérni, akiket azonban se elégséges számban és minőségben, se pedig kellő időben meg nem kaphat. Hiszen érthető, hogy a harcokba bonyolódott hadsereg nem szívesen adja oda leghasználhatóbb embereit az insurrectiónak, amelynek ilyenformán kevésbbé alkalmas egyénekkel is be kell érnie. Minthogy pedig a fölkelő nemeshadnak csaknem egyharmadrésze 1805-ben is huszár volt1 s a lovasságot a gyalogságnál jóval nehezebben lehet talpraállítani: azt javasolja, hogy az előbbinek állandó kerete 2 század (1 osztály) legyen.2 Ezenkívül a vadászok és a műszaki csapatok (utászok) számára egy-egy (1 tisztből és 100 főnyi legénységből álló) századot tervez s mindkettőt közvetlenül a huszárosztály alá rendeli. Ebből az következik, hogy a huszárosztály parancsnoka olyan lovastiszt legyen, aki a vezérkarnál — de ezenkívül a gyalogságnál és a műszaki csapatoknál is — szolgált, aki tehát mind a három fegyvernem dolgaiba kellő tudás és tapasztalás alapján szólhat bele. Mind a huszárosztálynak, mind a vadász- és utászszázadnak, az a legfőbb rendeltetése, hogy az insurgens sereget, behívása pillanatától fogva, szervezze és tanítsa. Hogy ezt a súlyos és sok akadályba ütköző feladatot sikeresen oldhassa meg, a huszárosztály és a gyalogszázad egész legénységét fiatal, jól kiválogatott nemesekből kell összeállítani. Az utászszázadnak legalább egyharmadrészét azonban mesteremberek (főként hajósok és ácsok) alkossák. Minden huszárnak kardja, karabélya és két pisztolya legyen. Minthogy azonban — Bittner alternativ terve szerint — a huszárosztályt szükség esetén egytömegben, mint portyázó csapatot is kell alkalmazni: századonként 48 lovas kapjon utászszerszámot, hogy mű-1 70 század. 10.744 emberrel. (Eintheilung der Ins. Cav. anno 1805. — Orsz. Ltár: M. K. Fasc. 3. Rot. CXXI. Nr. 667.) 2 1805-ben egy insurgens huszárszázad 6 tisztből és 153 főnyi legénységből állott, 153 lóval. (U. o.)
