Századok – 1925-1926
Értekezések - RÉDEY TIVADAR: Jókai és a történelem 113
JÓKAI ÉS A TÖRTÉNELEM. 115' alá, s a jövő század álomországába, sőt a pliocene özönvízelőtti világába." A néprajz s kivált a folklore tudósának érdeklődése bizonnyal nem kevésbbé gazdag zsákmányra számíthat. Kuriózumok erejéig körültekinthetnek Jókai világában még a természettudományok művelői is. Végül: minden kuriózumot messze meghaladó, komoly tudományos értékek kibányászása hárul nyelvészeinkre; Jókai zsenijének idáig legtöbbet talán éppen ők adósok. S vájjon itt, a Magyar Történelmi Társulatban — melynek bizalmából most Jókainak éppen a történelemmel való kapcsolatát kell érintenem — mondhatni-e róla lényegbevágót? Nem derül-e ki ismét, hogy az efféle ünnepi alkalom nemcsak a kegyelet adójának termőszaka, hanem gyakran a felesleges irodalmi tanulmányoké is? Az imént hallottuk Jókai nyilatkozatát, mely szerint egész pályája alatt történetíró is volt. Tudományos értelemben bizonyára nem volt az. S e megállapításnak éppen nem mond ellent sem a Magyar nemzet történetének csaknem ezer lapnyi kötete, sem pedig az Osztrákmagyar monarchia néhány óvatos történeti fejezete. Dickens is megírta Anglia történetét, de azért Anglia történetírói közé Dickenst sem számítjuk; történelem helyett mindketten legendát írtak, bár közülök ezt csak Jókai ismerte el már műve címlapján is : a „regényes rajzokban" alcímmel. Hanem olvasóinak tábora nem is elsősorban ily munkáiból nyeri Jókairól azt a határozott benyomást, hogy mind egyéniségéből, mind költői alkotása egészéből igenis a történelmiség erős fuvallata árad. Regényei — s azoknak is inkább általános hangulata, semmint szorosabban tárgyi elemei — lopják lelkünkbe a történelem igézetét, akár korabeli környezetbe helyezi azok cselekvényét, akár elmúlt századokba. Ez utóbbi műveinek sorozata magában is több száz ívet jelent a kétezer íves „nemzeti kiadás"-ban, s kiterjed hazai történelmünk egész körére. Maga Jókai ily átnézetet ad róla: „Munkáimnak nagyobbik fele magyar tárgyú, s ebből ismét tetemeis részt foglalnak el a történelmi regények és elbeszélések, melyek a pogány magyarok korszakától kezdve, átvonulnak az első kereszténység, Kálmán király, a tatárpusztítás, a Dózsa pórlázadás, a török uralom, az erdélyi fejedelmi udvar, a Zrínyiek, a Tököly és Rákóczi szabadságharcok, a törökök kiűzetése, Rákóczi fiai, Mária Terézia, II. Jos'
