Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Tárca - Lukinich Imre: Gróf Apponyi Sándor † 107

TÁRCA. 107 tüzes lelkesedésével s a magyar fajta ragaszkodó szeretetével szolgálta utolsó leheletéig nemzete és hazája tudományos ügyét. A romantikus lelkű herceg figyelmét a kései magyar lovagkor dicsőségtől ragyogó évlapjai kötötték le, s különösen a nekünk olyannyira drága magyar Felvidék egykori legendás magyar hősei és nagyasszonyai foglalkoztatták a mi kedves tagtársunk tollát. És sajátosan véletlen játéka a sorsnak, hogy ezirányú utolsó nagy munkája, „A Majtényiak és a Felvidék" éppen akkor jelent meg nyomtatásban, amikor odafent Körmöcbányán Mária királyné boltíves csarnokaiban a kedves öreg úr 40 éves írói jubileumát ünnepeltük. S a szeretetreméltó munkatárs, tudományszakunk és Társulatunk lelkes katonája, a rajongó magyar, aki több mint egy félszázadon át harcolt a magyar kultúráért, kénytelen volt élete végén megérni, hogy a mi gyönyörű Felvidékünkre, s Mária királyné egykori palotaja fala mellé lapulva is, belopakodjon egy idegen faj s letöröljön odafent mindent, amit a magyar géniusz ezer éven át alkotott. Ez akadályozta meg, hogy 50 éves írói jubileumát megülhessük, s a világtörténelemnek ez a reánk nézve halálosan szomorú fordulata sújtotta le Odescalchi Artúrt is. Innenfogva nem dolgozott már, legfeljebb még védeni próbálta a magyar kultúralkotásokat. De izzó magyar lelke s egykor oly hatalmas szervezete már nem sokáig bírta. Eltávozási nemcsak egy kedves és szeretetreméltó tagtárs, egy lelkes és szorgalmas munkás elvesztését jelenti, hanem halálával kidőlt odafent a magyarságnak egy lánglelkű, hatalmas oszlopa is. Bennünket, akik még itt maradtunk, sírjának idegen uralom alá került magyar hant jai figyelmeztessenek nagy kötelességeinkre, kedves emlékét pedig őrizzük azzal a nagy szeretettel, amellyel ő életében Társulatunk s ügyünk iránt viseltetett. Iványi Béla. Gr. Apponyi Sándor 1844 január 19—1925 április 18. 1925 április 18-án húnyt el lengyeli kastélyában, életének 81-ik évében. Neve már évtizedek óta fogalom volt s nemcsak nálunk, hanem a külföldön is úgy ismerték, mint a magyar