Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 381

381 történeti irodalom. a kamarai levéltárnak eddig ismert legrégibb leltára. — Lukinich Imre adatokat közöl Tranquilus Andronicus humanista életrajzához; Gyalókay Jenő és Lukinich Imre Bem tábornok és Haynau altábornagy igen jellemző katonai minősítéseit adják közre. — Ismertetések. Ilolub József azon műveket ismerteti, melyek az École des Chartes fennállásának százéves évfordulója alkalmából jelentek meg. — a — az Anjoukori Okmánytár újonnan megjelent VII. kötetét ismerteti; m—a Szigethi Györffy István Nagykúnsági krónika c. művére hívja fel levéltári szempontból a figyelmet. — A Vegyes közlemények-ben m,—a a Magyar Történelmi Társulat bécsi intézetének megalakítását tárgyalja; Károlyi Árpád meleg szavakkal emlékezik meg Winter Gusztávról, a bécsi Staatsarchiv nemrégen elhúnyt volt igazgatójáról; — X — Peez Samuról, az Országos Levéltár új épületének tervezőjéről, Ilolub József Fejérpataky Lászlóról, a nemzeti múzeum főigazgatójáról s a diplomatika egyetemi tanáráról közölnek nekrologokat. 8 Órai Üjság'. 1923. 140. szám. Gratz Gusztáv. Tisza és a háború. Részlet szerzőnek a Iievue de Hongrie júniusi számában megjelent cikkéből, melyben Tisza Istvánnak a világháború megindításában való szerepét világítja meg. Szerző kimutatja, hogy Ausztria-Magyarország külpolitikája a szlávság terjeszkedési szándékai ellen való védekezés által volt meghatározva. Bosnyák politikája is csak a földrajzi helyzetből és a szlávság aggresszív tendenciájából folyt. Ha ez a politika hozzájárult a háború kitöréséhez, nem ezt a politikát kell érte okolni, hanem ismét a szlávság terjeszkedési szándékát. E helyzet dacára Tisza ellenezte a háborút. A serajevói merénylet következtében az volt az álláspontja, hogy Szerbiával csak teljesíthető követeléseket kell támasztani és csak elutasítás esetén gondolt ultimátumra. Később kénytelen volt álláspontját módosítani eddig még meg nem világított okokból. Pester Lloyd. 1923. 119. esti szám. Wertheimer Ede. Zur Ermordung des Grafen Lamberg (28. September 1848). Üj adatokat közöl Lamberg meggyilkolásához. — 126. esti szám. Schay Gusztáv. Der Krieg gegen Rumänien 1916jl7. Nagy vezérőrnagynak a honvédelmi minisztérium kiadásában megjelent hasonló című munkáját kimerítően ismerteti. — 134. esti szám. „Im Feuer zweier Revolutionen." Tartalmi ismertetés Böhm Vilmos volt népbiztos Münchenben megjelent munkájáról. Az ismertetéssel kapcsolatban cáfolja a könyv egyes állításait. — Horváth Henrik. Budapester Alterthümer címmel Kuzsinszky Bálint „Budapest Bégiségei" munkája 10-ik kötetét ismerteti. — 137. esti szám. Ein englisches Buch über die Nachfolgestaaten. Tartalmi - ismertetése Birkhill Robert „Seeds of war" Londonban 1922-ben megjelent munkájának, melyben az utódállamok politikai, gazdasági és szociális viszonyairól írt az utazásai alatt szerzett tapasztalatai alapján. — 152. esti szám. Die Briefe der Excarin Alexandra Fedorowna an Nikolaus II. Kivonata a „The Slavonic Review"-ben, a Berlinben, 2. köt. angol nyelven és oroszul kiadott levelek ismertetésének. — 185. reg. szám. Gragger Róbert. Die Kandidatur Karl Augusts von Weimar auf den ungarischen Königsthron. Részlet szerzőnek „Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone" munkájából, melyben Károly Ágoston weimári hercegnek a magyar trónra jelölését tárgyalja. — 194. esti szám. Wühlereien gegen Ungarn Anno dazumahl. Részlet Graggernek Berlinben megjelent „Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone" munkájából, melyben Grossing szélhámosnak, a bécsi udvar bizalmasának viselt dolgait tárgyalja.