Századok – 1923-1924

Értekezések - BIRÓ VENCEL: Erdély és a porta 76

88 BÍRÓ VENCE!.. tesen fejedelemnek, vagy erdélyi királynak írták s ugyanakkor a vajdákat vajdáknak, legtöbbször bégeknek hívták.1 A fejedelemnek és az országnak megtisztelést hozott a mód is, ahogyan a portán Erdély követével bántak. Ha követ ment a portára, 1638-ig maga a csauszpasa ment eléje. De a követ elé azután is kimentek a csauszok (császári futárok), és pedig addig a helyig, ameddig az európai független államok követei elé mentek. A törökök a. követek szállását a szükségesekkel felszerelték s ellátásukról is gondoskodtak. A kihallgatásra a követet a csauszok kísérték fel. Az erdélyi követ úgy ment tehát a fővezér, császár elé, mint a nyugati követek, csak kevesebb csausszal, kisebb zajjal. Ha független ország követe ugyanez időben kihallgatásra ment, az erdélyi követet a felkísérésben megelőzte. A követet a csauszpasa, vagy a kapucsilár kihája (viceudvarmester) vezette a vezérek gyűlésébe. A vezérek őt állva fogadták, viszont a követ nekik kezet-köntöst csókolt. 1642-ben a fővezér megizente, hogy a követség tagjai csak az ő köntösét csókolják meg. Az üdvözlés után a követet leültették. A lakomán, amely a követ tiszteletére készült, a követ a fővezérrel egy asztalnál ült. Ha ugyanekkor más független ország követe lakomán volt, az is ugyanazon asztalnál ült. így kerültek össze egy alkalommal hárman : a fővezér, a francia és az erdélyi követ. A követ kaftánosan, fegyver nélkül ment a császár elé. Toldalagi Mihállyal történt meg a táborban, hogy fegyveresen engedték a császár elé. Sőt az a tisztesség esett meg vele, hogy a tatár khán előtt vitték be, aki szintén kihallgatáson jelent meg. Ha ugyanez időben a császár elé független ország követe is ment, az az erdélyit megelőzte. így megelőzte a francia, a lengyel. De amikor egy alkalommal a raguzai követeket előttük akarták bevinni, az erdélyiek a szembelételt valami ürüggyel másnapra halasztották. Sérelmesnek tartották, hogy a raguzaiak előttük járjanak és a fővezér előtt emiatt szót is emeltek. Ebből látszik, hogy az erdélyiek a törökökhöz való viszonyukat tekintve, ma-1 Tör. Magy. Állam-okm. I. 318., Evlia Cselebi i. m. II. 157., 247., I. Rákóczi György és a porta (Beke-Barabás) 361., Jorga i. m. 43., Török Történetírók III. 190—191. 1.