Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat 1923. évi közgyűlésén előterjesztett főtitkári jelentés 817

Tárca. A Magyar Történelmi Társulat 1924. évi közgyűlésén előterjesztett főtitkári jelentés. Tisztelt Közgyűlés! Társulatunk elnöksége már évek óta aggódó figyelemmel kíséri azon küzdelmet, melyet tudomá­nyos intézményeink létük biztosítása végett gazdasági viszo­nyaink leromlásának szükségszerű következményével: a drá­gasággal folytatnak. A Magyar Történelmi Társulat műkö­dése és fennmaradása, egyéb tudományos társulatainkéhoz hasonlóan, szintén a magyar társadalom érdeklődésére és támogatására van alapítva. A magyar társadalom és az abból táplálkozó tudományos élet szoros viszonyánál fogva tehát mindazon gazdasági kérdések, melyek a kimondottan magyar tudományt pártoló társadalmi osztályaink helyzetére vonat­koznak, a. legközvetlenebbül érintik a magyar tudományos élet sorsát is. Érthető tehát ós szinte természetes is, hogy akkor, midőn egész gazdasági életünk az átalakulás s az adott viszo­nyokhoz való kényszerű alkalmazkodás válságos idejét éli. a magyar tudományos élet. is válságba jutott, Az a társadalmi osztály, amely idáig minden tudományos törekvésnek arány­lag súlyos anyagi áldozatok árán is, támogatója és fenn­tartója volt, s amely társadalmi osztály úgyszólván egyedüli ápolója volt a nagy nemzeti eszméknek és gondolatoknak, most — a szó legszorosabb értelmében — küzd a minden­napiért. Azok az osztályok viszont, amelyeiket a szerencse, vagy az ősök szorgalma és élelmessége bővebb anyagi forrá­sok birtokába juttatott, általában véve közönyös szemlélői a magyar tudományos élet vergődésének. Nem titok, hogy a Magyar Történelmi Társulat működé­sének idáig való biztosítása, a Századoknak évi 20—25 íven való megjelenése, egyedül elnökünk kifogyhatatlan gondos­kodásának köszönhető. Az ő támogatása nélkül a mi Társu­latunk legfeljebb csak nevében élne tovább, mint legtöbb tudo­mányos társulatunk, ami a magyar történetírás megszűntét s ennek következményekép a történeti kérdések iránt való érdeklődésnek a tudományos közéletből való kikapcsolódását jelentené. Napilapok hasábjain nem lehet komoly történelmet művelni, mert a sajtó üzleti vállalkozás lévén, ott az üzleti szempontok vezietnek; e szempontok nem zárják ugyan ki a történelem művelését, azonban ezt csak eszközül tekintik — Századok, 1924. VII—X. füzet. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom