Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle 809
810 TÖRTÉNETI IRODALOM. 810 zik, aki Kassán kívül Bártfán 45 dolgozott. — A. D.: Berzeviczy Albert történelmi müve. Tartalmi ismertetés Berzeviczy Az absolutismus kora Magyarországon c. művének 1. kötetéről. December. Berzeviczy Albert: Gróf Tisza Istvánról. Bevezetésnek készült Tisza összes munkáinak akadémiai kiadásához s így először e kiadvány létrejöttét ismerteti. Jellemzi Tiszát mint embert ée politikust, kiemeli a háború kérdésében elfoglalt álláspontját. Bár Tisza a liberális politikusok köréből nőtt ki, politikája sok konzervatív vonást is tűntet fel. Mint író publicistáink sorában előkelő helyet foglal el. — Mihalik József: Egy fejezet a kassai Szent Erzsébet-templom történetéből. (IV.). Folytatólag ismerteti Kassai István architect.usnak 1487-ig nyomon kísér hető működését, E mester érdeme volt az összeomlás veszélyével fenyegető dómnak 1465-ben megindult, sikeres megmentési munkálata. A két torony továbbépítésében István mester a már kész tervek szerint járt el, önálló és becses műalkotása ellonben a remek szentségház. A vele egy időben Kassán működő építő- 09 kőfaragó-mesterek számbavétele után szerző befejezésül Divald Kornéllal szemben kimutatja, hogy Thamer István bártfai, majd kassai polgár nem azonosítható a szóban lévő Kassai István mesterrel. 1923 január. Túri Béla: Széchenyi István Nagy Magyar Szatírája. (I.). Széchenyinek a Történelmi Társulat kiadásában Károlyi Árpádtól publikált Nagy Magyar Szatíráját- veszi vizsgálat alá. Ügy találja, hogy e műben Széchenyi nem mutatkozik be új oldaláról, hanem a már eddig ismert két legjellemzőbb írói tulajdonsága, mély érzése és metsző gúnyja érvényesül a legnagyobb fokban. A Nagy Magyar Szatira szerinte szervesobb összefüggésben áll az önismerettel s ez alapon is úgy véli, hogy Széchenyi a Nagy Szatírát nem ötletszerűleg, egyes naplószerű feljegyzések gyanánt, hanem határozott céllal, rendszeresen írta; kiadására is gondolhatott kezdetben s csak később, a Blick megírása után s a kedvezőbb politikai helyzet láttára, állhatott el tervétől. Február. Berzeviczy Albert: Pasquale Viliari emlékezete. Akadémiai emlékbeszéd az 1917-ben elhunyt olasz történetíróról. Megjelent külön is (Akadémiai Emlékbeszédek, XVIII. k. 9. sz.). — Túri Béla: Széchenyi István Nagy Magyar Szatírája. (II.). Előadásmód tekintetében a Nagy Szatira megfelel Széchenyi csapongó, de azért következetes dialektikájának. Tárgyi szempontból a Bach-rendszer hármas iránya, az abszolutizmus, a centralizáció és a germanizáció ellen küzd, kíméletlen gúnnyal támadva a rendszerre és képviselőire. A kiengesztelődésnek nincs helye e nyerseségei mellett is nagyszerű munkában. A Nagy Szatira rendezetlen anyagából sok belekerült a Blick-be, valamint a szintén Károlyitól felfedezett Disharmonie und Blindheit című kéziratos munkába, mely utóbbiban azonban már a kibontakozás útjait is egyengette Széchenyi. Március. Berzeviczy Albert: Petőfi politikai költészete. Petőfi költészetének kétségtelenül forradalmi hangjait kora szellemével s idegen költői hatásokkal lehet magyarázni. Forradalmi felfogása Saint-Justeön át legfeljebb Rousseaura vezethető vissza; a szocialista-kommunista irány materializmusa és nemzetközisége távol állott lelkétől. A haza és a szabadság fogalma nála a legteljesebb harmóniában állott egymással. — B. Forster Gyula: A püspöki székek betöltésének kérdéséhez. A mai helyzetre való tekintettel fejtegeti a főkegyúri jog történeti alapjait. — Túri Béla: Széchenyi István Nagy Magyar Szatírája. (III.). Széchenyi döblingi művei csak látszólag mutatnak változást korábbi politikai felfogásához képest, Politikájának két alappillére, az Auztriával való kapcsolat szükségessége és Magyarország alkotmányos önállósága ezekben is tisztán
