Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle 809

TÖRTÉNETI IRODALOM. 811 kifejezésre jut. Midőn a magyar alkotmány paragrafusaira is hivatkozik, esak látszólag követi a régi sérelmi politikát, melyet korábban annyira elítélt. Az alkotmányosság most már nem a forma, hanem a lényeg kérdése volt. A formai jogfolytonosságra, különben ekkor sem vetett olyan súlyt, mint például Deák, ki az 1848-as törvények alapját nem akarta elhagyni. Széchenyi a kibontakozás alapjául a pragmatica eanctiót ajánlotta. A döblingi hagyaték bizonyítja, hogy Széchenyi élte végéig megmaradt annak, aki volt, a „legnagyobb magyar"-nak. Április. Szádeczky K. Lajos: Gróf Bethlen Miklós két kiadatlan müve. Bethlen Miklós politikai és irodalmi működésének rövid áttekintése után ismerteti tartalmi szempontból Bethlennek két, mindmáig kiadatlan művét, melyek önéletírása, kiegészítéséül szolgálhatnak. Az egyik az 1708-ban bécsi fogságában latinul írt, „Sudores et Cruces comitis Nicolai de Bethlen" című munkája, melyben közszereplésének nevezetesebb eseményeit mondja el, kezdve 1676-i fogarasi fogságán. Erdély és a maga romlásának okozóiul főleg Rabutin generálist, továbbá guberniumbeli társait, Bánfi György gubernátort és Apor István kincstartót tünteti fel. A másik kiadatlan munka, melyet Szádeczky tartalmilag, szemelvényeket is nyújtva, ismertet., Bethlennek szebeni és bécsi fogságában saját használatára írt imádságai s ezek közé leírt álomlátásai. Imádságai hosszú önvallomásokká szélesednek s életrajzi meg történelmi adatokban is bővelkednek. E két munkán kívül kívánatos volna még Bethlennek 1688-ban írt, szintén kiadatlan Moribunda Transylvania című emlékiratának, valamint levelezésének kiadása is. — Horiiyánszky Gyula: Helena és Faust- Visszhang Némethy Géza hasonló című értekezésére (Budapesti Szemle 1922 nov. szám). A hellenismus világtörténelmi jelentőségére nézve nincs azon az extrém állásponton, mint Némethy. Az emberiség történetében a kereszténység volt a legnagyobb jelentőségű momentum. — Molnár Imre: A hangjegy-írás történetéből. Isoz Kálmán munkájának (Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései) tartalmi ismertetése. Május. Kállay Tibor: Tisza István történelmi hivatása. Tisza történelmi jelentőségét abban látja, hogy a Deák-féle dualisztikus rendszerben ö juttatta vezető szerephez Magyarországot a háború alatt — Ángyul Dávid: Az osztrák-magyar birodalmi probléma történetéből. J. Rodlich könyvének (Das österreichische Staats- und Reichsproblem, Bd. I.) magyar vonatkozású részeit ismerteti. Redlich ugyan objektivitásra törekszik a magyar dolgok megítélésében, könyve, melyben 1848-tól 1861-ig halad, mégsem ment elfogult és helytelen nézetektől, melyeket Angyal sorban polémia tárgyává tesz, különösen bőven foglalkozva a magyar-horvát közjogi kapcsolat téves felfogásával. Az 1848-i magyar törekvéseket általában elfogultan nézi Redlich. Munkája mindazonáltal a magyar történetírás számára is igen tanulságos. — Waldapfel János, Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története című műve II. kiadásáról mond igen elismerő bírálatot. Június. Ferenezi Zoltán: Petőfi történetfelfogása. Petőfi hitt az emberiség tökéletesedésében s ennek eszközéül a szabadságot tekintette. Ezért volt republikánus, ollensége a királyságnak, melyet ő a zsarnoksággal azonosított. Rousseau, Saint-Just eszméi és a francia forradalom története voltak hatással reá. A magyar történelmet ezen elvek szempontjából nézte s dolgozta fel költeményeiben. IIa ma nem is valljuk Petőfi felfogását, lekicsinyelnünk mégsem szabad, mert nála ez komoly meggyőződés volt s eselekedeteit is összhangba hozta ezzel. — г. г.: Tisza István a magánéletben. A „Tisza István boldog évei" című könyv ismertetése, melynek szerzője, Schmidt Henrik, Tiszáról mint emberrőí nyújt képet a Tiszacsaládnál való hatévi nevelősködése alatt szerzett tapasztalatai alapján.