Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle 809
TI ÍRTÉN ETI IRODALOM. 809 eráni gyógyisteneket és liősöket, az orvosi rendet, az általános gyógyászati ismereteket és a kórtant, a diagnózist és prognózist, a misztikus és a racionális therapiát, a hygienikus ismereteket, s végül az állatgyógyászatot. A komoly történelmi munkát szívesen ajánljuk az érdeklődők szíves figyelmébe. Győry. Folyóiratszemle. Akadémiai Értesítő. 1922 szeptember—december. Berzeviczu Albert : Benczúr Gyula emlékezete. Akadémiai emlékbeszéd mely a Budapesti Szemle 1922 júniusi számában is megjelent. — Erdélyi László: A székely eredetkérdés megoldásának sarkpontjai. Társadalomtörténeti és egyéb adatokkal támogatva kifejti a székelyek eredetére vonatkozó elméletét. Eszerint a székelyek cszegel-bolgárok utódai, kik a 895-i bolgár hadjáratban az Árpád-család hadifogságába estek s a honfoglalás után az ország különböző részein szétszórva gyorsan elmagyarosodtak. Társadalmi állásukra nézve, akárcsak a szintén hadifogoly eredetű besenyők, a szabados várőrük osztályához tartoztak s mint ilyenek kerültek 1150 táján királyi rendeletre Erdélybe a szász telepesek kísérete és őrizete gyanánt. A ezebeni vidékekről a mai Székelyföldre való betelepedésük csak 1225—30 körül vette kezdetét. A székely telepítés csak az Anjou-korban érte el . befejezését s a székek megalakulása Zsigmond uralkodása elején törént. Budapesti Szemle. 1922 június. Berzeviczy Albert: Benczúr Gyula emlékezete. Akadémiai emlékbeszédként felolvasott áttekintés Benczúr életéről ós művészetéről. — Császár Elemér: Beöthy Zsolt, az irodalomtörténetíró. Beöthy volt a magyar tudományos irodalomtörténetírásnak Toldy és Gyulai után a harmadik korszakalkotó képviselője. Folytatta i két elődje munkáját, de merőben újat is alkotott. Szoptember. Mihalik József: Egy fejezet a kassai Szent Erzsébettemplom történetéből. (I.). A kassai dóm felépítésének korszakait vázolja. Az építkezés a XV. század legelején indult meg, korábban csak az alapok lerakása történt. 1430-ig felépült a szentély, a nyugati homlokzat három 1 portáléja, az északi és a déli kapu. 1431-ben nagy lendületet vesz az építkezés; 1460-ig elkészülnek a tomplomhajók és a sekrestye pillérei. 1460 és 1490 közt emelik a szentségházat, a déli torony magasabb emeleteit s a déli előépítményt a két kápolnával. 1490 és 1500 közt már inkább csak pót- ós javítómunkák folynak. Október. Mihalik József: Egy fejezet a kassai Szent Erzsébettemplom törtenetéből. (II.). Felsorakoztatja azon adatokat, melyek szerint a templom építésének anyagi terheit elsősorban a város polgár-I sága viselte, pénzbeli adományokkal és kézimunkával járulván a szent célhoz. Továbbá részletesen foglalkozik azon kérdéssel, hogy a templom egyes részei és felszerelései mely években készültek el. — Szöllősy Lajos: Der Untergang des Abendlandes. Spengler könyvének második kötetét ismerteti s azt az elsőnél sokkal gyengébbnek tartja. November. Némethy Géza: Helena és Faust. A Kisfaludy-Társaságban tartott székfoglaló. Történetfilozófiai szempontból érdekes gondolatok a. hellenismusnak az utókorra mindmáig gyakorolt hatásáról. —Mihalik József: Egy fejezet a kassai Szent Erzsébet-templom történetéből. (III.) A templom építésében résztvett mesterekre vonatkozó kevés adatot állítja össze; bővebben bizonyos István architectus működésével foglalko-
