Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tragor Ignác: Vác utcái és terei. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragor Ignác: Vác lakossága a XVIII. század elején. Ism. Mályusz Elemér 777 - Tragos Ignác: A váci múzeum-egyesület 25. évi jelentése. Ism. Mályus Elemér 777

történeti irodalom. 785 lói tanulmányának hátlapján egész bosszú lisztát közöl. A hosszú sor végén Vác monográfiája áll, nyilvánvalóan a város történetének szintetikus feldolgozása, amelyhez az említett könyvek csak mintegy előtanulmányok lennének. A szerkesztőnek több munkatársat is sikerült megnyernie az egyes tanulmányok elkészítésére. (Pl. Kisparti János: A váci Tlieresianum története.) Ügy látszik azonban, hogy ezek a tanulmányok tárgyválasztás tekintetében a korábban már hangoztatott kifogás alá esnek. A váci egyházmegye állapota a XVII. század elején, A váci Csörszárok, Törökvilág Vácon, nagyon mozaikszerűnek tetszik. Öt. tervbevett tanulmányról — ú. m. Vác az irodalomban, Vác vidámsága (anekdoták, tréfák stb.), Váci dekameron (1. Váci elbeszélések, 2. Váci írók), Váci versek (1. Költemények. 2. Költők), Váci nyomtatványok (Könyvek, füzetek és egyéb nyomdatermékek) — nem tudjuk, miért készülhetnek. A legutolsó csak bibliográfia lehet, a legelső talán azt akarja feltüntetni, hogy Vác mivel járult a magyar irodalom színpompás szőnyegének gazdagításához, a másik három pedig talán a váci karakterisztikumot akarja érzékeltetni. Véleményünk szerint mind az öt füzet anyagának egyetlen tanulmányban kellene feldolgoztatnia, amelynek tárgya a váci lakosság psychéjének megállapítása, az általános magyartól árnyalatokban elütő jellegzetességének feltüntetése, szellemi produktivitásának megrajzolása, úgy, amint az. a váci írók, költők műveiből, amint a helyi vonatkozású füzetekből és egyéb nyomdatermékekből, főleg pedig a társadalmi mozgalmak idején a közhangulatot visszatükröztető hírlapokból megismerhető. Ennek a szép, igazán szintetikus munkának az elvégzése, — amely azután mintául szolgálhatna más városok monografusainak — Tragornak volna a feladata, ki a helyi viszonyokat és embereket kitűnően ismerheti már. S az olvasóközönség, ha ilyen kész munkát kapna, szívesen és érdeklődéssel olvasná azt, sokat tanulna is belőle s ekkor már él is engedné, hogy helyi poéták verseit egész terjedelmében kelljen átolvasnia, amivel felmenti a szerzőt, hogy a saját használatára készítendő bibliográfiát, ezt a kutatási segédeszközt, ki is nyomassa. Hosszú még a programm, szinte mindent felölel, s „Fejezetek Vác város történetéből" címmel a ma még világosan nein isr látott problémák feldolgozására is hagy helyet, csak éppen azt nem találjuk, ami pedig mégis csak a leglényegesebb minden városnál: a közigazgatási szervezet fejlődését, Pedig ez nagyon érdekes. A XVIII. században két részből áll a város, káptalani és püspöki városból, mindegyik külön bíróval, tisztikarral és pecséttel. Mily viszonyban volt a két város földesuraival, hogyan, milyen módon és milyen anyagi következményekkel ment végbe tényleges várossá való alakulása, felszabadulása a földesúri joghatóság alól -Századok, 1924. Vil—X. füzet. 50